69112. lajstromszámú szabadalom • Ütközőgyújtó torpedók számára

- 2 kező visszalökés iránt érzéketlen, másrészt azonban mégis annyira érzéken}', hogy a célba való ferde ütközésnél működésbe lép. A találmány annak fölismerésén alapszik hogy a torpedónak egy szilárd célra való fölütéséinéi, eleven erejének nagyobb része vonatik el, mint mikor a hálóba ütközik, illetve mint a hálókés kilövésénél és a hálón való áthatolásnál, míg másrészt az erő maximális értéke, mely a hálókés kilövésénél az ütközőgyújtóra hat, természetesen nagyobb, mint a torpedónak a célba való ütközésénél, különösen ha az ütközés ferde szög alatt történik. Ennek folytán a föntebb jelzett föladatnak a jelen találmány alapját képező megoldása abban áll, hogy az ütközőgyújtót nem az időszakosan reáható erőre, hanem a torpedótól annak egy akadályba való ütközésénél elvont munkára illetve eleven energiára hangoljuk. Már ismeretes torpedók ütközőgyújtóit tehetetlenségi tömegekkel ellátni, melyek a torpedónak akadályba való ütközésénél tehetetlenségüknél fogva mozgásba jutnak. A tehetetlenségi tömeg ezen mozgása i a jelen találmánynál is fölhasználtatik az ülközőgyújtó kikapcsolására, csakhogy a jelen találmánynál a tehetetlenségi tömeg útját oly hosszúra vesszük, hogy a tehetetlenségi tömeg az ütközőgyújtót nem a hálókés kilövésénél föllépő piHanatszerűleg ható visszalökés által, hanem csakis a torpedónak, a célba való ütközésénél föllépő hosszabb ideig tartó visszatartásánál hozza működésbe. A tehetetlenségi tömeg által leküzdendő ellenállást (pl. rugók vagy hasonlók) a tömeg súlyához képest oly kicsinyre vesszük, hogy a tehetetlenségi tömeg a célba való ferde ütközésnél lehető kis szög mellett is előre futhat. A találmányt célszerűen akként foganatosíthatjuk, hogy tehetetlenségi tömeg gyanánt egy ütköző súlyt, ingát vagy futósúlyt akként rendezünk el, hogy aránylag j nagy útat kell megfutnia, míg a gyújtó j tulajdonképpeni kikapcsolókészülékét mű- | ködésbe hozhatja. Ennek folytán az ütközősúly a hálókés kilövésénél ugyan szintén elmozdul, de nem elég nagy úton ahhoz, hogy gyújtást létesítsen. A gyújtás csak akkor következik be, ha a torpedó egy szilárd célba ütközik, mert ekkor a torpedóra való behatás hosszabb ideig tart, mint a hálókés kilövésénél. Ennek folytán a torpedótól energiájának nagyobb része vétetik el, habár a torpedónak a célba való ütközésénél föllépő erőhatása magában véve kisebb lehet, mint a hálókés kilövésénél. A csatolt rajz egy kiviteli alakot mutat. Az 1. ábra a gyújtókészüléken át vezetett hosszmetszet, a 2. és 3. ábra a biztosító gyűrűt a nyitott és elzárt helyzetben mutatja. A jelen találmány tárgyát képező ütközőgyújtó az (1) inga- vagy futósúllyal bír vagy egy ólomból vagy más anyagból készült ingával, mely minden irányban, tehát előre is kilenghet, csak lefelé és hátrafelé nem. A pontvonallal jelölt (24) vonal a torpedó külső határfalat, jelzi, míg a (25) nyíl a torpedó haladási irányát mutatja. Az (1) inga egy (2) sodrony segélyével egy (3) tolattyúhoz vagy hüvelyhez van erősítve, mely egy hátul nyitott (4) rúgó tokban eltolható. A rúgótok feneke és a (3) hüvely között egy az inga súlyához képest gyönge (5) rúgó van behelyezve. A (3) hüvelyen egy (6) biztosítópecek ül, mely a rúgótok (7) hasítékán átnyúlik. A (3) hüvelyt az 1. ábra szerinti helyzetében egy (8) biztosítógyűrű tartja, mely egy (9) kivágással (2. és 3. ábra) van ellátva; utóbbin a biztosiíópecek átmehet, ha a (7) hasítékkal összeesik (2. ábra). Ez csak akkor következhetik be, ha a torpedó már kilövetett és a hajótól, melyről lanciroztatott, bizonyos távolságra, pl. 100 méternyire jutott. Előzőleg a biztosítógyűrű a 3. ábrán föltüntetett helyzet-I ben van és ezáltal a torpedót idő előtti [ vagy véletlen gyújtástól biztosítja, a tor| pedó szállításánál, lancirozásánál stb. mi-