69028. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép alakkövek előállítására

- 5 rúd, amely a (38) és (39) hüvelyekkel van összekötve, az (53, 54) hajtórudak révén az (55) tengelytől nyeri mozgását. Ezen mozgás közben az (50) serlegek a (35) tartályba merülnek, azután ismét fölemelkednek és ha fölfelémenő löketük végéhez érkeznek, azokat az (51) és (52) horgok megfogják és kiürítik. A serlegek ezen helyzete a 6. ábrában látható. A serlegek tartalma ekkor a tartály mellett fekvő (56) csatornába jut, mimellett a serlegek teljes átbillenését a (48) és (49) peckek megakadályozzák. A (35) tartály mögött az (56) vezetőcsatornák vannak elrendezve, amelyek száma a serlegek és egy mintaszekrényben előállítható kövek számával gzonos. Ezek a vezetőcsatornák mindenik serleg tartalmát egy-egy (57) teknőhöz vezetik és ezen teknők száma is megegyezik a serlegek és vezetőcsatorriák számával. Az (57) teknőket az (58) keret veszi körül és ez a keret, amelyben a teknők lenghetően vannak ágyazva, az (59) szögvasak útján a (35) tartály fenekének külső oldalához van erősítve. Az (57) teknők a mintaszekrények szállítási pályájának hosszirányában vannak elrendezve és akképpen vannak beállítva, hogy a mintaszekrények •szakaszos mozgásánál egy mintaszekrény közvetlenül azok alatt megáll. Amint a 3. ábrából jobb oldalt látható, a (40) harántrúddal a lefelé nyúló (60) rúd áll összeköttesben és az utóbbi a (62)nél lenghetően ágyazott (61) szögemeltyűvel beállítható összeköttetésben áll. Ezt a szögemeltyűt a (63) rúgó rendesen bizonyos helyzetben tartja. A (61) szögemeltyűre szerelt (64) horog a (65) sin peekébe kapaszkodik. A (65) sinből csuklós (66) karok nyúlnak ki, amelyek az (57) teknők (66') lengési csapjaival vannak összekötve (6. és 19. ábra). A (40) harántrúd ide-oda menő mozgásánál tehát először az (50) serlegek a (35) tartályba merülnek, azután fölemelkednek és átbillennek, mikor is tartalmukat az (56) csatornákba öntik. A következő lefelé menő löketnél a (60) rúd a (61) szögemeltyűt elforgatja úgy, hogy az (57) teknők szintén kibillennek és az (50) serlegek révén azokba öntött anyagot a mintaszekrény egy-egy rekeszébe öntik. Időközben természetesen az (50) serlegek a (35) tartályba újabb töltést vesznek föl. Ez a töltés, amely az alakkő egyik oldalának rendkívül sima fölületét szolgáltatja, előnyösen folyadék vagy nagyon híg folyós, nyúlós vagy pépes anyag lehet. Az ismertetett elrendezés révén a töltés teljes egyenletes elosztása az alakkő alapfölülete gyanánt szolgáló egész fölületen érhető el. A berendezés ezen követelménynek sokkal nagyobb mértékben felel meg, mint az esetben, ha a serlegek tartalmukat közvetlenül öntenék a mintaszekrényekbe azok egyik végén és az azután az egész alapfölületen az alakkő hosszirányában szétterjedne. A (39) hüvelyhez, amint az a 3. ábrában baloldalt látható, a (67) kar csatlakozik, amely a (68) összekötörúddal áll öszszeköttetésben. A (68) rúd másik vége a (69) forgattyúval van csuklósan összekötve. A (69) forgattyú (70) lengő tengelynek a (35) tartályból kiálló végén ül (1. és 6. ábra). A (35) tartály belsejében a (70) lengő tengelyen a (71) keverőkarok ülnek, amelyek szabad végére a (72) lyukasztott lemezek vannak helyezve. Ezen közegek révén a fölületi anyag akár hígfolyós, akár nyúlós, állandóan egyenletes keverék alakjában marad. A párnázó anyag bevezetése. Azon anyag fölé, amely a kész alakkő külső lapját képezi és annak zománcsimaságot kölcsönöz, egy másik anyagot vezetünk, amelynek célja a fölületi anyag fölösleges nedvességét kiszívni és a fölületi anyagot erősíteni. (D, D') oszlopokon nyugvó és merevítő bordákkal ellátott (73, 74) tartók a (75) tartályt hordják (1., 2., 4. és 5. ábra). Ez a tartály, amint a 7. ábrából látható, magasságának közepétől fogva fölfelé és lefelö bővül. Ezen tartály belsejében a (76, 77) szögvasak vannak elrendezve, ame-