69026. lajstromszámú szabadalom • Gyorstüzelő ismétlőpuska

A puskának (1) tokja a vízszintes (2) csap segélyével a függélyes (3) tengelyre van lengethetően ráerősítve (1. ábra), mely a (4) tartóban van forgathatóan ágyazva. A tokról hátrafelé az (5) fogantyú nyúlik, melynek segélyével a puska (3) tengelyével a (4) tartóban forgatható. A puskának magasság irányú beállítására, vagyis a (2) csap körül való forgatására a fölül fogantyúval ellátott (6) csavarorsó szolgál, mely alul a (3) tengelyre forgathatóan ráerősített (7) karhoz van hossztengelye körül forgathatóan, de el nem tolhatóan hozzáerősítve, csavarmeneteivel pedig a (8) csavaranyán halad át, mely csavaranya az (5) fogantyúra van vízszintes csap körül forgathatóan megerősítve. Hogy a (7) kar a (3) tengelyt forgásában ne akadályozza a (4) tartó, mely egy alapzatra* pl. a (9) deszkára van ráerősítve, a (10) kivágással van ellátva. A (6) csavarorsónak egyik vagy másik irányú forgatása által a puskát a (2) csap körül elforgatjuk és egyszersmind a puska bármelyik ilyen elforgatott helyzetében rögzítve is van. A (11) záródugattyúnak kihúzására és betolására a (12) hajtórúd és a (13) forgaittyú szolgál (1. és 2. ábra). Utóbbi az (5) forgattyún van a (14) tengely segélyével forgathatóan ágyazva, a vele csuklósan összekötött (12) hajtórúd pedig a (11) dugattyúnak (15) csapjával van csuklósan összekötve. A (13) forgattyúnak (14) tengelyére a (16) kéziforgattyú van ráerősítve úgy, hogy ennek forgatása által a (11) dugattyút minden egyes fordulatnál egyszer kihúzzuk és egyszer betoljuk. Az (5) forgattyún továbbá még a kétkarú (17, 18) emeltyű van forgathatóan ágyazva, melynek (17) karja a (13) forgattyúnak végpontja alatt fekszik olyképen, hogy a (13) forgattyú, miután a (11) dugattyút már záróhelyzetébe hozta, ia (17) karba beleütközik és .ezáltal az emeltyűt elforgatja úgy, hogy a (18) emeltyűkar a (20) húzóelem segélyével a (19) ravaszt lehúzza, minek folytán a puska elsül. Hogy az elsütés után a dugattyú még egy pillanatig záró helyzetében maradjon, a forgattyús mechanizmusnak ezen iöketvégnél kis üres járatot adunk, pl. azáltal, hogy a (12) hajtórúd a (21) ihósszkivágásiasl van ellátva és a (11) dugattyúnak (15) csapja ebbe a (21) kivágásba nyúlik be. A töltényadogató készülék a föltüntetett kiviteli példánál a következő: A? (1) tokon baloldalt megerősített (22) tárcsán a (23) tölténydob, van a (24) függélyes tengely körül forgathatóan ágyazva. A (23) tölténydob kerületén (25) tölténytárak vannak megerősítve és, pedig kissé ferde állásban (2. és 4. ábra), melyekben a töltények egymásra rakva foglalnak helyet. A (25) tölténytárak szilárdan vagy levehetően lehetnek alkalmazva. Utóbbi célszerűbb, mert ekkor nem az egész dobot, hanem csak az egyes tárakat kell kiürülés után kicserélni. A tölténydob úgy van beállítva, hogy mindenkor egy tölténytár hozható az (1) toknak töltőnyílása fölé, amely helyen, a (22) tárcsa is egy (26) kivágással van ellátva, melyen i át a töltények a (25) tárból a tokba belehullanak. A (26) nyílásnak jobboldalán a (27) vezetőfal van alkalmazva (2. és 4. ábra), mely megakadályozza, hogy a töl-J tények a toknyílás fölött oldalt kiessenek, i A toknak jobboldalán a töltényfölvevő nyílás hátsó végénél a vízszintes (28, 29) alátámasztó lemez van vízszintes síkba'n forgathatóan megerősítve, melyet tetszőleges rúgó (pl. a 30 rúgó) állandóan a toknyílásba beforgatni iparkodik. Ebben a helyzetben (3—5. ábra) az alátámasztó lemeznek (28) része a (25) tárból lehulló legalsó tölténynek karimája alatt fekszik és ezt alátámasztja. A tölténynek másik, vagyis lövedékvégét egy (31) rúgó támasztja alá, mely úgy van beállítva, hogy azt az előremenő záródugattyú lefelé nyomja úgy, hogy ez a rúgó a dugattyúnak mozgását nem gátolja, hanem csakis a töltény mellső végének alátámasztására szolgál mindaddig, amíg azt a záródugattyú a puskacsőbe be nem nyomta.