69022. lajstromszámú szabadalom • Berendezés többhengerű, egymással szembefutó dugattyúkkal ellátott erőgépek, különösen kétütemű égési erőgépek üzeméhez

hengerek száma azonban háromtól egészen kilenc lehet. Az 1. ábra példaképen ilyen gépet miital, melynél két egymással szembenlengő rendszer van föltüntetve. Ezen gépnél háromhárom dugattyú van kereszttartók és vezetőrudak útján egymással összekötve és pedig az 1. ábra szerint az (1, 2, 3) dugattyúk, melyeket a (4) kereszttartó tart össze, míg az (5, 6, 7) dugattyúk a (8) keresztrúd útján állanak egymással összeköttetésben. Ezen dugattyúk, mint azt már említettük, csak három forgattyúra dolgoznak, nevezetesen a (9, 10, 11) forgattyúkra. Emellett a dugattyúk lökete különböző, pl. a középső (10) forgattyú sugara más lehet, mint a másik kettőé. A dugattyúk átmérője is minden hengerben változhat, sőt az egyes hengerek is különböző átmérővel készülhetnek. A 2. ábrán kétszeresen működő gép van föltüntetve, melynél a (12, 13, 14, 15, 16) dugattyúkat a (17) kereszttartó és a (18, 19, 20, 21) dugattyúkat a (22) kereszttartó tartja össze: itt is az összes dugattyúk csak három (23, 24, 25) forgattyúval állanak összeköttetésben. A gép nagyarányú kivetlénél a középső henger, melyben a (16, 18, 19) dugattyúk mozognak, nem munkattengernek, hanem légkompesszornak lehet kiképezve, mely ismert módon a Diesel-gépekhez való indító és befuvató levegőt szolgáltatja. A hengerekhez tartozó égési terek, melyeknek száma, mint ez a 3. ábrából látható, egészen kilencig emelkedhet, célszerűen a (26) csövek által vannak összekötve. Ez pl. a 4. ábrából is kitűnik, ahol az oldalt fekvő hengerek égési terei között szintén a (27) összekötőcső van elrendezve. A leírt elrendezés által a mostanáig alkalmazott körülményes hajtómű fölöslegessé válik, mimellett azt az előnyt érjük el, hogy a hengerek kettős működésűek lehetnek. Egyidejűleg azonban a találmány értelmében az egész telep lényegesen egyszerűbbé váliik. Ezt azáltal érjük el, hogy a kereszttartókat légszivattyúknak képez- zük ki, melyek mindenekelőtt öblítőleve; gő^ szolgáltathatnak. Ilyen kiviteli alak a .;ábrán van föltüntetve. A (28) és (29) kereszttartók a (30) hengerben vannak elrendezve, minek következtében üzem közben a (31, 32, 33, 34) rudak segítségével a két (28, 29) kereszttartó egymásfelé leng és a két dugattyú alakú kereszttartó között lévő levegő kompresszióját létesíti. Ez az öblítőlevegő célszerűen a (35) hasítékokon a (36) csatornán és a (37) öblítőlevegőhasítékokon át a (38, 39) égési terekbe vezettetik be. A (28) kereszttartó alatt lévő levegő a középső hengérnek öblítőlevegővel való ellátására szolgálhat, mint ez pl. az 1. ábrán vázlatosan föl van tüntetve. Ettől elteikintve, a kereszttartók alkotta szivattyú indító- vagy átkormányzógépnek is ki lehet képezve. Ezen célból a (30) hengerben a (40) hengertolattyú van elrendezve, mely a (41, 42) csatornákat vezérli. A (40) hengertolattyú, mint az az 1. ábrán vázlatosan föl van tüntetve, a (43) kulisszavezérléssel kényszermozgású összeköttetésben áll úgy, hogy szükségszerint a nyomólevegő megfelelő módon vezérelve a megfelelő hengerbe olymódon áramolhat be, hogy az egész gép indítását, illetve átkormányzását létesítheti. Végül lehet a vezetőrudakait, melyek az egyes kereszttartókat, pl. a (4, 8) tartókat, a hengerek másik oldalán lévő beresztrudiakkal kötik össze, segédszivattyúknak is kiképezni. Ilyen rendszerű gépeknél a tüzelőanyag bevezetés ismert módjainak bármelyike is alkalmazható és a gép gázzal vagy folyékony tüzelőanyaggal hajtható. Gázgép esetén külön gázszivattyú van elrendezve vagy az egyik kereszttartódugattyú gázszivattyúként használható. Folyékony tüzelőanyaggal való üzemnél azonban a találmány értelmében általában a tüzelőanyag bevezetésének egy különös módja ajánlható. A tüzelőanyagot ugyanis a találmány értelmében jobb elgőzölögtetés, illetve csöppfolyósítás céljából nem köz-