68895. lajstromszámú szabadalom • Gép gyűrűalakú tömlőszerű készítmény előállítására

távolságát a csőalakú támaszok biztosít- , ják és ezen gyűrűk a mag azon részét zárják körül, amelyen a tekercselés történik, j A gyűrűk síkjai azon görbéhez képest. ; mely szerint a mag ezen a helyen meg 1 van hajlítva, sugárirányban haladnak és ezen gyűrűk távolsága a mag görbületétől elfordított oldalon elég nagy oly szerkezetek beiktatására, melyek a ragasztóanyaggal itatott szalagoknak a mag meghatározott helyeire való fölvitelére szolgálnak. Ezen célból a belső, forgó (J) gyűrűhöz az (16) szögtámasz van erősítve (20. és 23. ábra). Ezen támasznak függőlegesen álló fölületén a ragasztóanyaggal ellátott (x, x) szalagokat vezető (Pl, Pl) hengerek vagy csigák vannak elrendezve és hasonló (P2) csigák szolgálnak a szalagok továbbvezetésére. A (P2) csigák a többi csigához képest szögben állnak és meghatározzák azt a szöget, amellyel a szalagok a magra föltekercseltetnek. ' Az (N) kúpfogazással ellátott (n) gyűrűt a kúpfogazás hajtja. Minthogy ezen gyűrű síkja a forgó csövek mellső síkjához képest szögben hajlik, a gyűrű kerületének pontjai a gyűrű forgásánál a hozzátartozó (Jl) csőtől való távolságukat folyton változtatják. Hogy tehát a ragasztóanyagos szalagok vízszintes helyze-. tűket mindaddig megtartsák, amíg a gyűrűn levő vezetőszerkezethez jutnak, külön (R) csigákról kell gondoskodni. Ezen csigák, mint a 17. és 21. ábrából látható, a sugárirányban mozgatható (Rl) karok végein vannak ágyazva. A sugárirányú mozgatást a karok belső végein alkalmazott (R3) csigák eszközlik, melyek a cső külső végén kiképezett (R2) görbületi horonyban vannak vezetve (17. ábra). A mozgatható karokon lévő vezetőcsigákról a ragasztóanyagos szalagok az (n) gyűrűhöz képest helytállóan elrendezett (R5) karok belső végein ágyazott további (R4) vezetőcsigákhoz és innen a maghoz haladnak. A 22. ábra a következő gyűrű, illetve a következő cső számára való megfelelő vezetőcsigákat és karokat mutatja, melyek a vízszintes magtengelyhez más szögben állnak, mint az első vezetőgyűrűnél. Az elrendezés máskülönben ugyanaz. Ezen esetben mindegyik mozgatható kar végén egy-egy, az (rl) golyóval vagy csigával ellátott (r) tömb van elrendezve (22. és 27. ábra), ezen csigákat vagy golyókat az (R2) vezérlöhorony befolyásolja úgy, hogy a karok többé-kev^sbbé kifelé tolatnak. Az (r) tömbök ezenkívül az (r2, r3) vezetőtoldatokkal vagy peckekkel vannak ellátva, melyek végei az (R2) vezérlőhorony fenekének lejtős (r4) fölületén vannak vezetve úgy, hogy a karok nemcsak sugáriányban tolatnak el, hanem hossztengelyük körül ki is lengenek. Ezáltal az (R) csigák a helyes szöggel elforgattatnak, a szalagot, ha az vízszintes helyzetben van, fölveszik és a maghoz való vezetés közben megfeszítik. Az (r2) toldat (27. ábra) a tömbbel egy darabból áll. míg az (r3) pecek rúgósan van ágyazva úgy, hogy mindkét rész a horony fenekével érintkezésben marad. Az (Rl) karok forgástengelye a karokon elrendezett (R4) vezetőcsigák tengelyeire merőleges úgy, hogy a szalagok a csigákról nem csúszhatnak le. A 16—19. ábrán a külső gyűrűk és (Rl) karok elrendezése látható. Ezen karok csőalakúak (19. ábra) és a szalag a cső belsején át halad az (R4) vezetőcsigákhoz. Az (x) szalagoknak lehetőleg feszesen való tartására a 13—15. ábrán föltüntetett berendezés szolgál. Ez a berendezés az (S) lengő karból áll, mely az (f4) szögtámaszon forgathatóan van megerősítve. Ezen kar végein az (Sl, S2) vezetőcsigák vannak elrendezve, míg az (f4) támaszon az (S3, S4) vezetöcsigák vannak forgathatóan ágyazva; utóbbi csigák tengelyei az (Sl, S2) csigák tengelyeivel párhuzamosak. Az (f4) támaszx

mellső végén ágyazott további (S5) vezetőcsiga tengelye az (S2) vezetőcsiga tengelyére merőleges. A szalagok ezen berendezésen következőkép mennek keresztül: a (G4) vezetőcsigától