68846. lajstromszámú szabadalom • Kőmegmunkálógép

mozgása az erős (12) rúgó hatása alatt történik. • A kő megmunkálása lényegében anyagnak letördelése által történik. Már most gyakran megtörténik, hogy ez az anyag egyes helyeken nem töredezik le, hanem a "Véső beékelődik. Ily beékelődésnek az a következménye, hogy a véső eltörik vágy legalább is nagy mértékben elkopik. Ezen káros jelenségek elkerülése céljából az elrendezést akként foganatosítjuk, hogy a szerszám a kőre való ütődésnél, valamint azon idő alatt, mely alatt a kövön marad, a munkadarab mozgását követi. Ezt azáltal érjük el, hogy a (8) kalapácstest hosszirányban elmozgathatóan van a (13) villában elrendezve, mely a (3) szupportban a (14) csapok körül len" gethetően van ágyazva és pedig olyképpen, hogv a kalapácstestnek és a késtartónak függélyes állását a (12) rúgó által a görgő és a bütyök között kifejtett nyomás föntartja. A kalapácstest kitérő mozgása a (14) csapok körül való lengés helyett más módon is, pl. csuklós parallelogramm szerkezettel vagy más efféle segélyével történhetik. A (6) szerszám rugalmasan van a szerszámtartóba befogva. E célból a szerszámtartó szabad végén föl van hasítva és valamely célszerű alakú eszköznek a (15) feszítőnyílásba való behelyezésével annyira szétfeszíthető, hogy a szerszám kicserélése lehetővé válik. A (6) szerszámot kiröpítés ellen a (16) kiszögelések, elfordulás és oldalirányú eltolódás ellen a (17) bordák biztosítják. Ha a szerszám a munkadarabon dolgozik, (miközben hornyokat munkál ki,) a kő egyenlőtlen volta és a szerszám egyenlőtlen kopása folytán oldalirányú igénybevételek lépnek föl, melyek a szerszámot az egyik oldal felé elterelni iparkodnak. Ezen oldalirányú igénybevételek fölvétele céljából külön vezetékek alkalmaztatnak, melyek a (3) szupporton megerősített (18) vezetősínekből állanak és a szupport mozgásait követik olyképen, hogy a szerszámtartóval együtt a kőnek j a szerszám által kimunkált hornyába sü| lvesztetnek. E célból a szerszámtartó az ! oldalsó (19) nyúlványokkal van ellátva. , melyek a (18) vezetősínek megfelelő hor; nyaival kapcsolódnak, i A vezetősíneknek a szerszám által ki{ munkált horonynál valamivel keskenyebj beknek kell lenniök úgy, hogy a vezetősín a horony falaival nem érintkezhetik. Ha erről nem gondoskodnánk, akkor , minthogy ezen horony falai a mélység nö| vekedésével, a véső oldalsó kopása folv| tán könnyen részútossá válhatnak, a ve| zetősin a horonyba beszorulhatna. Ezért j egyúttal a vezetősínek oldalirányú hajlíj tások ellen olyan erősen képzendők ki, | hogy azok a véső oldalnyomását fölvej hessék anélkül, hogy a horony falához kellene szorulniok. A rúgós kalapácsot a (9) tengely hajtja, melyén mindegyik kalapács számára egvegy (10) bütyök van elrendezve. A tengely forgása alkalmával ez a bütyök a (8) kalapácstestet a (11) görgő közvetítésével a (13) villában elrendezett (12) nyomórúgó felé szorítja, mely viszont a kalapácstest lefelé mozgatását eszközli. A bütyök akként van kiképezve, hogy a görgő üres járat alatt a legmagasabb fordulatszámnál is a bütykön marad. Ennek megfelelően a bütyök görbülete akként van megszabva, hogy a (12) rúgó a gyakorlatilag megengedhető legmagasabb sebességnél a kalapácsnak az elméletileg lehetí séges gyorsulásokat fékezés nélkül kölj csönzi. A hajtótengely kisebb fordulatszámánál a görgő természetesen ezen csökkenéssel nagyobbodó mértékben fog a bütyökhöz szorulni, minthogy kisebb fordulatszámnál gyöngébb rúgó volná elegendő arra, hogy a kalapácstestnek megadja azt a gyorsulást, mely szükséges ahhoz, hogy a görgőjével a bütykön meg• maradjon. Tehát a bütyök alakja és a i hajtótengely sebessége a kalapács függe• lyes mozgási sebességét és ezzel az abban ! lévő kinetikai energia mértékét, vagyis