68836. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés emulziók készítésére

Az emulgáló berendezés egy célszerű kiviteli alakja egy korongból áll, mely egy tengelyen van elrendezve és mely egv korongalakú tokon belül forog; ezen tok közepéhez vezettetik az emulgálandó anya­gok egyike, mely a berendezés közepétől annak kerületéhez halad. A másik anyag (rendszerint zsir vagy olaj) bizonyos idő­közökben egy csőből vezettetik be, mely a tokhoz keresztben van elrendezve és a tok belsejével a tengelytől különböző tá­volságban lévő kis csatornák tömege ál­tal van összekötve. A korong nagyszámú, célszerűen koncentrikus szegmensalakú réssel vagy csatornával lehet ellátva, mely rések a korong két oldala között az össze­köttetést szabaddá teszik. A korong azon­ban rések nélkül is szerkeszthető, mely esetben az anyagokat a korong két olda­lához azonos nyomással kell vezetni, mi­mellett az egyik anyagot itt is fölváltva különböző hozzávetési helyeken vezetjük be. Célszerű a korongot a tengelyen lazán elrendezni úgy, hogy tengelyirányban, sza­badon mozoghat. Azon folyadékréteg kö­vetkeztében, mely a korong és a tok szo­rosan határos fölületei között folytonosan átáramlik, a korong — anélkül, hogy a tokkal érintkezésbe jönne — önműkö­dően beáll úgy, hogy a különböző részek pontosabb beállítása, mely szilárdan el­rendezett lemeznél elkerülhetetlen lenne, itt nem szükséges. A korongok fölülete sík vagy kissé domború vagy más alkal­mas alakú lehet. Hogy a korong és a tok közötti teret könnyen és pontosan be lehessen állítani, a tok két korongból vagy lemezből állhat, melyek kerületük mentén egymáshoz ütköző karimákkal vannak ellátva, mely karimák között lágy közibenső korong van elrendezve. A kerü­leten alkalmazott orsók útján az ezen közbenső korongra gyakorolt nyomás vál­toztatható úgy, hogy az emulgáló fölüle­tek közötti teret be lehet állítani. A fölü­letek közötti távolság rendszerint 10—100 p. úgy, liogy a nevezett tér beállílásának pontosan kell végbemennie és ezen tér ismét változtatható anélkül, hogy a tokot nyitni cs a berendez.és üzemet zavnrni kell A mellékelt vázlatos rajzon az 1. ábra egy koronggal ellátott berende­zés függőleges tengelyirányú hosszmet­szete, a 2. ábra az előzőre merőleges függőleges metszet a váltakozó bevezetőelrendezéseii és a mögötte fekvő emulgálóberendezésen keresztül, a 3. ábra oly korongszerkezet metszete, mely különösen emulziók homogenizálá­sára van szánva; á 4. és 5. ábra elülről nézve és függőleges metszetben egy lapátkereket mutat, mely a homogenizáló szerkezet más kiviteléhez tartozik. Az 1. és 2. ábrán (B) az emulgáló ko­rong. A berendezés tokja vagy hüvelye két (C) és (D) részre van osztva, melyek egymással az (F) csavarorsók útján van­nak összekötve. A (D) tokfél a gyürűalakú (E) nyúlvánnyal van ellátva, mely a (C) tokfél megfelelő mélyedésébe nyúlik. A (B) korong az (A) tengelyen van elren­dezve. A zsír váltakozó hozzávezetésére való (M) csövet a tok egy vastagüása tartja. A (B) korong nagyszámú kon­centrikus (G) réssel van ellátva, melyek hat sugárirányú csoportban vannak föl­tüntetve. Ezek a rések a lemezen teljesen keresztülmennek úgy, hogy a tok és a (B) korong közötti igen szűk terek a korong két oldalán oly képen vannak szabadon összekötve, hogy egyik oldalon sem lép­het föl túlnyomás; a korong más szavak­kal, ki van egyensúlyozva. A korong az (A) tengelyen előnyösen lazán van elren­dezve úgy, hogy a tengely ugyan a koron­got mozgatja, de utóbbi tengelyirányban szabadon beállhat, míg a fölületek közölt lévő folyadékréteg a korong és a tok köz­vetlen érintkezését meggátolja. A tok és a korong fölületei között emulgálandó ré­teg vastagsága a berendezés üzeme köz­ben könnyen beállítható azáltal, hogy az (F) csavarorsókat meghúzzuk vagy old­juk, amennyiben a két tokrész közötti tö-

Next

/
Thumbnails
Contents