68831. lajstromszámú szabadalom • Számológép

— 6 — támaszkodik (lásd a 24. ábrát). Ez eset­ben a számjegy tárcsa mindkét forgási irány felé el van reteszelve, Ha azonban a külön elrendezett (76) emelőt a (78) számlálómű­tárcsa (77) pecke segélyével az egyik vagy másik irányban elforgatjuk, akkor ennek folytán a (79) szögemelő (80) csapja körül és pedig a (76) emelőn elrendezett, a szög­emelő karjának bevágásával kapcsolódó (81) pocok révén elforog. Ezen (79) szögemelő másik karja már most a (74) tolattyút emeli meg, mivel a szögemelőkar (83) pöcke ezen (74) tolattyú (82) hasítékába kapcsolódi . A (74) tolattyú ugyanis egyúttal a (84) csap körül is foroghat és ezen csap men­tén a tolattyúban kiképezett hasíték révén eltolódhat. Ha már most tizedes kapcsolást nem kell végezni, akkor a nem sülyesztett vagy emelt tolattyú szegélyei a fogaskerekek fogai mellett a 24. ábrán föltüntetett hely­zeibe simán elhaladnak. Mihelyt azonban a (78) számlálóműtárcsa (77) pöcke a (76) emelőt az egyik vagy másik irányban elfor­gatja, akkor a (74) tolattyú megfelelően emelkedik vagy sülyed úgy, hogy amint pl. a 23. ábrából látható, a (73) átvivőkerék fölső fogát megragadja és azt előretolásá­nál továbbkapcsolja. A tolattyú előremoz­gásának végén ismét középső állásába jut, miáltal a (76) emelőt ismét állásába vissza­vezeti. Azonkívül még külön (86) emelő van el­rendezve, melynek célja, hogy a (76) emelő visszapattanása ellen rögzítőszerkezet gya­nánt szolgáljon. A (74) tolattyú ugyanis előremozgása alkalmával a (86) szögemelő (87) karjába ütközik úgy, hogy a (86) szög­emelő görbe vonalú (88) hornya által meg­akasztott (76) emelő a horonnyal a (89) pö­cök segélyével kapcsolódik, szabaddá válik, minek folytán a (76) emelő a tolattyú to­vábbi eltolódásánál középhelyzetébe be­állhat. D) Az önműködő osztás. A 25., 25a., 26. és 27. ábrákban a talál­mány tárgyát alkotó gépnek az öműködő •osztás elvégzésére szolgáló berendezése van föltüntetva, melynél az osztóbillentyűnek a gépről való működtetése után önműködően kiigazítókapcsolás foganatosíttatik, ha az osz­tandó számjegyértéke az osztóval korrespon- " deáló helyen kisebb lett, mint az osztó, mi­mellett a kiigazítókapcsolással egyúttal ön­működő számlálómű továbbító vau össze­kötve olyképen, hogy a számlálómű meg­történt kiigazítás után egy hellyel eltolódik, minek folytán az osztás önműködő folytatása válik lehetővé. Az önműködő osztás lényegének meg­magyarázása céljából, az alábbiakban először a közönséges számlálógéppel foganatosított osztási eljárást ismerteted. Pl. 666 osztandó 6-al. Az osztindót, vagyis 666-ot a billen­tyűnek baloldalán nyomjuk le és összeadás útján a jobbra tolt számlálóműbe visszük át. Ezután a gépet osztásra kapcsoljuk és az osztót, vagyis 6-ot az első billentyűsor­ban baloldalt lenyomjuk úgy, hogy a szám­jegyek egymáshoz képest a következő hely­zetet foglalják el: 666 6 A működtető emelő egyszeri meghúzása folytán az osztót (6) az osztandóból (666; kivonjuk és pedig baloldalt az első helyen tehát 666 6 —1 066 A százas a számlálóműben ki van len­getve, a hányado3sor 1-et mutat. Az emelő­nek újbóli meghúzásánál a (6) osztót az osztandó százasaitól ismét kivonjuk. Mint­hogy azonban a százasok egyenlők zéró-val, egy csöngő jelzést ad, mely csöngőt az utolsó számjegytárcsa pöcke 0-ról a 9-re való átmenet alkalmával működteti. A gép tehát a következőt mutatja: 466 6 —2 A számolás folytatásának lehetővé tétele céljából, most a gép korrigálása vagyis a (6) osztónak egyszeri hozzáadása válik szükségessé, amit a gépnek összegezésre való kapcsolásával érünk el. Ekkor ismét megszólal a csöngő, jeléül annak, hogy az

Next

/
Thumbnails
Contents