68831. lajstromszámú szabadalom • Számológép

7 -utolsó számjegytárcsa régi helyzetét ismét •elfoglalta. A számjegyek állása a gépben most a következő: 066 6 —1 Minthogy az osztandónak százas helyén a (6) osztónak levonása már nem lehetséges, a számlálómű egy hellyel balra eltolandó, tehát 066 6 Egyszeri kivonásánál az osztandótól a (6) tizes eltűnik és a hányadosban további 1 jelenik meg, tehát 006 6 11 Ha azonban ugyanazon helyen a kivonást folytatjuk, a csöngő ismét megszólal, minthogy 0-ból kivonni nem lehet. A gép ekkor a következőt mutatja: 946 6 12 A számolás folytatása céljából ismét korrigálás vagyis a gép átkapcsolása és azután a számlálómű eltolása válik szüségessé. A 6 osztót ismét az osztandó egyeseiből kell kivonni úgy, hogy a gép a következőt mutatja: 000 0 111 amivel a számolás be van fejezve. Amint ezen példából világosan látható, az első esöngőjelzéssel a gép korrigálásra, ill. •összegezésre való átkapcsolása van összefüggésben, a kiigazítással pedig a számlálómű továbbítása és a kiigazítás utáni •csöngőjelzéssel a gépnek újbóli kapcsolása •osztásra, ill. kivonásra. Ezek a kapcsolások a számlálóműtárcsáról önműködőlég indíttatnak meg. A 25—27. ábrákon a (91) a (92) pöcökkel ellátott számjegytárcsát jelöli. Ha a számjegytárcsa zéróról kilencre forog vagy viszont, akkor a (92) pöeök a (93) emelő toldatába ütközik, mely emelő egyúttal a (94) csöngőverőt hordhatja. Az emelő elforog és a (96) rúgó hatása alatt a (92) pöcök elhaladása után visszalenghet, és a (95) csöngőre ütést gyakorolhat. Ezen (93) emelőről már most a következőképen történik az emelős hajtóműnek előzetes beállítása osztásról átkapcsolásra való kiigazítás számára. A (93) emelő (97) karján a (98) szögemelő vízszintes karja nyugszik, mely emelőnek függélyes karja a kétkarú (99) emelőt forgatja. A kétkarú (99) emelő alsó karján (100) rúd van csuklósan megerősítve, mely külön toldatokkal van ellátva, melyeknek segélyével a kiigazító- és osztási billentyűvel összekötött két (101, 102) szögemelő kapcsolása a következő módon történik : A (101, 102) .szögemelők vízszintes karjai a (101') (osztási) billentyűvel és a (102') (kiigazító) billentyűvel vannak csuklósan összekötve. Ezen szögemelők függélyes karjainak végei oldalas (103, 104) kiszögelésekkel vannak ellátva (25a. ábra), melyeken a (105, 106) lemezrugók vannak megerősítve. Ezen rugók tetősalakú végei a (100) rúd toldatain nyugszanak olyképen, hogy a rudat vezetik, mely rúd szélesbített végével ezen (103, 104) kiszögellések között mindaddig szabadon átléphet, míg sem a kiiga-' zító, sem az osztási billentyű nincs lenyomva (25a. és 25. ábra). Ha azonban az osztási billentyű le van nyomva (26. ábra), akkor a (101) szögemelő balra van elfordítva úgy, hogy mihelyt a (100) rúd eltolódik, annak (109) rézsútos fölülete a (106) rúgó tetőalakú részébe ütközik. Ezáltal le lesz győzve a (105) rúgó nyomása, a (100) rúd fölfelé nyomatik úgy, hogy a (100) rúd kiszélesített végének (107) toldata a (102) szögemelő (103) orra mögé lép (26. ábra). A (100) rúd eltolódása az első csöagőjelnél következik be, vagyis akkor, amikor a (93) csöngőverő működtetik, azaz amikor a bevezetésben említett példánál a 6 osztó az osztandó zéró százasaiból kivonatott. Ha már most a gépforgattyút újból működtetjük, akkor az a (110) tolórudat elmozgatja, mely (111) csúcsával a (100) rúd kiszélesített végén kiképezett (112) nyugaszba ütközik. A (110) rúdnak a gépforgattyúval eszközölt további eltolódásánál a (100) rúd is balra tolódik és ezzel együtt a (102) szögemelő is, mely (103) orrával a (100) rúd (107) ütközőjén nyugszik. A (102) szögemelő elforgása folytán a (102') kiigazítóbillentyű