68634. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gőzáramkazánberendezés üzemgőz előállítására

tnódon vannak választva, hogy normális ( terhelés mellett igen nagy gőzsebességek- j nek, egészen másodpercenkénti 80 méter és ,még nagyobb sebességeknek kell bekövetkezniük. A gőznyomásnak (pl. 12 atm.-ra) növelése aránylag rendkívül csekély hőfogyasztás mellett eszközölhető és nagy gőzsebességeket tesz lehetővé, melyek egyrészt kedvezően hatnak a melegátvitelre és másrészt az egyetlen eszközét is adják annak, hogy a meleget fölvevő közeg igen magas hőmérsékletei mellett azon csövek anyaga lehetőleg megkíméltessék, melyek a tűzhelyhez közel fekszenek. A nagyfeszültségű gőz az (E) kazánból az (A) túlhevítőbe lép, mely olymódon van méretezve, hogy a gőz (mindig normális terhelést föltételezve) megközelítőleg 500 <C°-ra hevíttetik. A (G) fűtőrendszerben a gőz körülbelül 220°-ra lehűl, a (B) túlhevítőben ugyanaz a gőz újból 500°-ra hevíttetik, azután ismét lehűl és így tovább, míg végül az utolsó <(K) fűtőrendszerből szabályozva kilép és teljesen vagy csak azon hőmérséletre van lehűtve, amelyet éppen kívánunk és amellyel azután a" gőz a gőzáramkazánberendezést •elhagyja, hogy fölhasználtassék. Magától értetődik, hogy öt vagy több túlhevítő és fűtőcsőrendszer is alkalmazható. A fűtőcsőrendszerek nem közlekednek a kazán belsejével. A gőz első előállítása természetesen az első fűtőhuzamok kikapcsolása által különleges módon eszközlendő, ami itt nincs részletesebben leírva, mert nem tartozik a találmányhoz. Éppígy szükség lehet néha a berendezésből kilépő gőzt valamely előtét és megfelelő csökkentőszeiep által alacsonyabb nyomásra hozni, hogy a kazán és a fölhasznál ási hely között helyes feszültségesés álljon fönn. Az összes túlhevítők olymódon vannak méretezve, hogy a gőzt 220°-ról 500°-ra hevítik. Ha a túlhevítők és a fűtőcsőrendszerek közötti játék pl. ötször megismétlődik, akkor 1 kg. gőz résséfe (á-ször 280° X 0.55 fajmeleggel) -=770 kalória áll rendelkezésre, mely a .kazánban gőzfejlesztésre használható, azaz a fűtőrendszereken átáramló gőz maga folyj tonosan annyi gőzt állíthat elő a kazánban, mint amennyit kívánunk, minthogy a hőveszteségeket is beleszámítva, a további gőz előállításához nincs 770 kalóriára szükség mely további gőz a körfolyamban azután friss gőzt állít elő és így tovább. Célszerű legalább egy fűtőcsőrendszert, a legelőnyösebben az utolsót, egészen vagy részben a kazán gőzterében elhelyezni, mert ezáltal a gőz a kazánban megszáríttatik. A legelőször átáramolt túlhevítő egyenes, könynyen tisztítható csövekből készítendő, az összes többi túlhevítők teljesen tiszta és kondenzátummentes gőzt kapnak, minthogy a gőz sohasem hűttetik vissza telítési hőmérséklete alá. Az elrendezés előnyei elsősorban a kazánnak a tüzeléstől való elválasztásában állnak, miáltal a fölállítási- és beépítési lehetőségek lényegesen megjavíttatnak és a hozzáférhetőség, valamint az üzembiztonság jelentékenyen növeltetik, minthogy a tűzben nem fekszenek bádogok és víz sem helyezkedik el a tűztérben. Ezenkívül a gőzfejlesztés is sokkal nyugodtabb és egyenletesebb. A tűzben fekvő részekben alkalmazott magas gőzsebességek a vékonyfalú anyag következtében továbbá kiadós melegátvitelt és magas hőmérsékletek alkalmazását teszik lehetővé. A leírt elrendezés kövétkeztében továbbá a fűtött fölületeknek a lángba való besugárzása oly csekély, hogy a rostélyon magas hőmérsékletek állíthatók elő. Elgőzölögtető berendezésektől többnyire csak gőzfejlesztést kívánnak annélkül, hogy az elvonuló fűtőgázokat más célokra fölhasználnák, mimellett továbbá önmagukban zárt nagyobb egységek létesítése kívánatos, melyek halmazatok gyanánt gyakran évekre menő időközökben kapcsoltatnak egymáshoz. E célra a 2. és 3. ábra szerinti berendezés' alkalmás. A gőzáramkazán derékszögű hasáb alakjában van elrendezve és erős homlokfallal, valamint falazott hátfallal van ellátva. Minthogy a túlhevítőktől elvonuló fűtőgázok gazdaságos elrendezés mellett még mindig