68634. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gőzáramkazánberendezés üzemgőz előállítására

500° és ennél is magasabb hőmérsékletűek ez a meleg további túlhevítők által már nem. lenne kihasználható, ennélfogva ezen kiviteli alaknál csak három túlhevítő jön figyelembe, melyek melegfölvételük által az összes gőznek csak körülbelül 60%-át állíthatják elő. Ennekfolytán közvetlenül a túlhevítők mögé kazánok csatlakoznak, melyek a túlhevítőktől eltávozó fűtőgázok által fűtve, a gőzmennyiségnek még hiányzó, körülbelül 40%-át állítják elő. Az ezen kazánoktól eltávozó fűtőgázok a közvetlenül csatlakozó előmelegítőkön áramolnak át. A túlhevítők és az említett kazánokon áthatoló fűtőcsőrendszerek közötti csőkapcsolatok az 1. ábrához hasonló módon vannak alkalmazva. Az első (A) túlhevítő a hátfalnál fekszik, egyenes csövekkel és két (k, 1) kamrával van ellátva, melyek közül az egyik fölül és a másik alúl van alkalmazva. A (B) és (C) túlhevítők, nagy fűtőtér elérése céljából, sarlóalakú U-csövekből állnak, melyek könnyen hozzáférhető kamrákba torkolnak. A fölső (El ós E2) hengeres kazánoknak két fűtőrendszere az (A) túlhevítő fölső kamráival, míg az alsó (E3) és (E4) hengeres kazánoknak két fűtőcsőrendszere a (B) és (C) .túlhevítők kamráival van öszszekötve, mint ez a 3. ábrán látható úgy, hogy lehető rövid'csőkapcsolatokat kapunk. A kazánokat a fölső és alsó (M) illetve (N) vízközlekedőcső és az (o) gőzcső köti össze egymással. Az (A) túlhevítő és a fölső (El) és (E2) hengeres kazánok függélyes irányban fölfelé távolíthatók el éppúgy, mint az (F) előmelegítők is. A sarlóalakúan meghajlított túlhevítőcsövek levehető chamottokon át távolíthatók el és közelíthetők meg. .Az alsó (E3) és (E4) hengeres kazánok öszszes fűtőcsőrendszerei az oldalfölületre merőlegesen távolíthatók el. ... Miként azt a 3. ábra mutatja, a fölső (k) kamrát két válaszfal három részre osztja Úgy, hogy a középső tér kétszer oly nagy, mint az oldalterek. Az alsó (1) kamra alúl fekszik és két egyenlő részre van osztva. A (k) kamra középső terébe az (o) elgőzölögtetőcsövekből egy elágazás torkollik úgy, hogy a gőznek az oda- és visszahaladásnál az (A) túlhevítőn kell áthaladnia. A kamra két oldalteréből a gőz azután két egyenlő részre osztva, az (El) és (E2) kazánok (m) és (n) csövein át a fűtőcsőrendszerekbe áramlik, melyeken hátulról előre halad át. A mellső oldalról a gőz két egyenlő részben az (o) és (p) csöveken át a (B) illetve (C) túlhevítő belső' kamráiba áramlik. Ezen két túlhevítő külső kamráiból a gőz a képfölület mögött fekvő (q, r, s, t) csöveken át az alsó (E3) és (E4) kazánok fűtőcsöveibe halad, mire az (u, v, w, x) csöveken át, melyek a képfölület előtt fekszenek, a fölhasználás helyére áramlik, mimellett az (u, v, w, x) csövek is tetszésszerint összekötve vagy csoportokba egyesítve lehetnek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás gőznek fűtőcsövekkel fölszerelt kazánokban való előállítására, jellemezve azáltal, hogy a kazánból mindenkor kiáramló gőzt először egy túlhevítőben oly erősen túlhevítjük, hogy a gőz igen nagy sebességeket vesz föl annélkül, hogy nagyobb súrlódási ellenállásokat idézne elő, mire a gőz a fűtőcsöveken való errekövetkező átáramlása közben, a kazánban összes átvihető melegét a kazánvíz elgőzölögtetése céljából ismét leadja. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a túlhevítőktől a fűtőcsövekhez és az utóbbiaktól a túlhevítőkhöz áramló gőzzel anynyiszor ismételtetjük meg ezt a körfolyamot, hogy a ksringő gőzmennyiség minden következő időegységben újólag legalább éppoly nagy gőzmennyiséget állít elő a kazánban. 3. Az 1, igénypont szerinti eljárás kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a közeg körfolyamát önmagában tökéletesen zárjuk és sem a munkahelyhez, sem a kazánhoz haladó összeköttetéssel nem látjuk el, amennyiben egy-egy túlhevítő,, egy fűtőcső vagy fűtőcsőnyaláb mögött fekszik és a közeg meghatározott menynyiségben van bezárva, miáltal a beteő kazánkőlerakódást lehetőleg elkerüljük.