68616. lajstromszámú szabadalom • Kondenzvízelvezető
• -v -, a. T • •: ábrán rajzolt alakban készülhet, föltéve, hogy a szelep ós ülése között a szükséges nyomáscsökkentőtér képeztetik. Oly szelepek is alkalmazhatók, melyeknek gördülőfölülete a 9. ábra szerint a forgásponton függ, mely esetben a forgáspont tartó- és vezetőrész gyanánt szolgál, mely a szelep eltolását megakadályozza és egyidejűleg ütközőt képez, hogy a kibocsátónyílás a fölső oldalon való szükségtelen nyitását megakadályozza. Ezeket a szelepeket nyitott tartányok vagy hasonló a kiválasztószelepeknél ismert berendezések képezhetik, azonban a szerkezetet bonyolulttá teszik és ezzel szemben semmiféle előnyt sem nyújtanak. A (Q) mellékesatorna, kapcsolatban a homorú (R) fúvókafölület (1. ábra) alkalmazásával, különös jelentőségű, mert a fölület ós a szelep között lévő szűk víztér a vízzel könnyen megtelik és ez a víz az (0) nyílást mély bemerülés esetén teljesen körülveszi. A levegőnek mindezen esetekben egy igen szűk résen kell áthaladnia tekintet nélkül arra, hogy a légcsatornát a szelepfölület és a szelepülés között, vagy egy horony, pl. a (G) horony által képezzük-e, vagy hogy (Q) mellékcsatorna képezi-e azt. A levegő aránylag szabadon távolíttatik el, mimellett azonban gőz nem lép ki említésre méltó mennyiségekben. A tapasztalat azt mutatta, hogy a légcsatorna ezen részének igen kis méretei Következtében szitahatás lép föl, miáltal a gőz áthaladása nagyobb ellentállásra talál. Ismeretes ugyanis, hogy a gőz szűk nyílásokon kevésbbé gyorsan áramlik át, mint a csövekben és hasonlókban lévő repedéseken vagy réseken. A szelep a légáthaladást ezen három utóbb említett esetben is szabályozza, amennyiben a légátbocsátás a közönséges tömítetlenségtől eltekintve, elzáratik, ha az (0) nyílás zárva van, míg a nyílás nyitásánál nyittatik és azután újból elzáratik, ha az úszó oly módon emelkedik, hogy az (M) forgáspont lényegében a nyílás fölső oldala fölé kerül. Ezen körülmények mellett természetes tölcsér képződhetik, mely a vízszinről levegőt szállít a nyílásba. 7 -A légkiválasztás egy lényeges sajátsága abban áll hogy széles gőznyomáshatárokon : belül eszközöltetik, míg a gőz eltávozását | egy ily magasabb nyomás nem teszi szükj ségszerűen nagyobb mértékűvé. Ez abból ered, hogy nagyobb nyomás esetén az úszó nagyobb erővelszoríttatik akibocsátónyíláshoz és ennek gőz- vagy levegőátl.ocsátóképességét jelentékenyen csökkenti. Egyidejűleg az úszónak a nagyobb nyomás ellenében való fölhajtásához szükséges mágasabb vízállás szintén hozzájárul az átbocsátóképesség csökkentéséhez, amennyiben a vízfilm közelebb vitetik a közép felé. Míg a gőz vagy levegő sebessége a magasnyomás tartama p.latt nagyobb lehet, addig az ezen közegeket átbocsátó keresztmetszetének csökkentése a kiáramlást jelentékenyen csökkenti, ellentétben az alacsonyabb vízállásnál és nagyobb nyílásnál bekövetkező kiáramlással. A leírt berendezések nyílásai gyakorlatilag véve önmagukat tisztítják, még akkor is, ha igen kicsik, minthogy az úszónak vagy szelepnek ismételt, habár csak csekélyingadozásai is a szilárd részecskéket megőrlik úgy, hogy ezek az (0) nyíláson át kényelmesen kimoshatok. Nagyobb részecskék időnként forgáspontok gyanánt működnek, melyek a szelepet a nyílástól eltolják és ezáltal a vízelvezetést pillanatnyilag növelik, miáltal az említett részecskék a nyíláson át kimosatnak. E részecskék átlépésének megkönnyítésére a nyílás aránylag rövidre készíttetik, pl. egy vékony lemezben alkalmaztatík. A 2. ábrán a kiválasztó az (NI) sugárzótesttel kapcsolatban van föltüntetve, mely (N) talppal van ellátva, mimellett a radiátorszakaszok egyikének egy része, nevezetesen a radiátor alsó (C) része a kiválasztó tokját képezi, (U) egy szitát jelöl, mely idegen testek hozzálépését megakadályozza. A (P) csap oly alakú, hogy közvetlenül a radiátor végébe csavarható; azonban helyette alkalj mas nagyságú tok is használható, melybe a fúvóka beillesztetik. Ez a fúvóka rendesen sík fölülettel bír, mely a légeltávolítás ösz-I szes közönséges kívánalmainak megfelel. A
