68616. lajstromszámú szabadalom • Kondenzvízelvezető

víznek magában a radiátorban való emelkedése é3 esése az (F) úszó6 működteti, hogy a kibocsátónyílás szabályoztassék. A 6. ábra a találmány egy másik kiviteli alakját mutatja, melynél a beereszt,őnyílás oly módon van elrendezve, hogy a visszafolyásfc megakadályozza. Az (X) beeresztőtoldat ebben az esetben a tok egyik oldalán van alkalmazva és az (Y) nyílással van ellátva, mely az úszóhoz képest -nagy átmérőjű úgy, hogy az úszó oly szorosan tartatik az (Y) nyíláshoz, hogy mély alámerülés következtében való eltolódás megakadályoztatik. Az (8) ütközőt ebben az esetben drót vagy rúd képezi, mely hurok alakjára van meghajlítva, hogy az úszót legalsó helyzetében fogva, tartsa. A (P) csap egy kis (G) légcsatornával van ellátva, mely a 1. ábrabeli homloknézetben is látható. Az 1. ábra szerinti berendezés egyidejűleg visszacsapószelepet is képez, amennyiben a víz vagy gőz vis3zafolyását megakadályozza, ha a radiátor beeresztőszelepét zárjuk és ezáltal a radiátorban vákuum képződik. Ebben az esetben az (F) szeleptestet a vákuum az (I) beeresztőnyíláshoz húzza, miáltal az utóbbi a viss'zaáramlás ellen hatásosan elzáratik. Az (I) nyílás előnyös függélyes elrendezése (1. ábra) mellett a nyílás az úszó alatt fekszik, tehát a i fölhajtóerő nem fejthet ki forgatónyomaté- | kot, melynek következtében az (I) nyílás a i nyomás ellenében nyílnék. Azonban tiá az (I) nyílásnak oldalt való alkalmazása következtében (6. ábra) ily forgatónyomaték lép föl, akkor a nyílás oly nagyra készíthető, hogy az úszó a lehetséges legnagyobb alámerülés mellett sem tolatik el. A beeresztőtoldat a valóságban a mindenkori szerkezet által megengedett nagyságban készíthető és úgy kiválasztó, mint visszacsapószelep gyanánt való működését a tok bármely részén végezheti. Az (8) ütköző mindenkor alkalmazható, tekintet nélkül arra, hogy az (I) nyílás az úszó alatt vagy más helyen rendeztetik-e el. Nera szükséges, hogy az úszó rendesen mindkét (0) és (I) nyílásra fölhelyezkedjék, azonban ez mégis egyszerű elrendezést képez, mely a találmánynak különös figyelemreméltó sajátságát adja és az (S) ütköző beállíthatósága nélkül is alkalmazható. Oly esetekben, melyekben az úszó fölhajtóereje az (0) nyílásnál lévő zárónyomást legyőzi, az úszó szabad test gyanánt körülbelül a pontozottan rajzolt (FI) helyzetbe emelkedhetik és mozoghat úgy, hogy a normális helyzetbe való visszatérésénél különböző fölületeket nyújt az (0) nyílásnak. Ez az egyenletes kopást elősegíti és az úszó, valamint a készülék használhatóságának tartamát növeli, még akkor is, ha az úszó igen vékony és lágy anyagból, minden különleges koptatófölületek nélkül állíttatik elő. A nyílásokkal szembekerülő különböző fölületek a tulajdonképeni szelepnek tekinthetők, mimellett az úszó többi része a szelep vezérlésére szolgáló eszközt képezi. Nem föltétlenül szükséges az úszót golyóalakúra készíteni, habár ez az alak a legelőnyösebb. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kondenzvízlevezető gőzvezetékek számára, melynél a vízkibocsátónyílást úszószelep szabályozza, jellemezve azáltal, hogy a kibocsátónyílást oly szelepülésfölület veszi körül, melynek keresztmetszete legalább másfélszerese a kibocsátónyílás keresztmetszetének és hogy a szelepfölület, valamint a szelepülésfölület a kibocsátónyilás felé konvergálv hogy a levegő a szelepfölület és a ezelepülésfölület között a kibocsátónyilás felé csökkenő víznyomás irányában eltávozhassék. 2. Az 1. igénypont szerinti kondenzvízlevezető kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a szelep ülésföl ületen belül egy (Q) légtelenítőcső torkollik a víztérbe. 3. Az 1. igénypont szerinti kondenzvízlevezető kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a légtelenítőcső nyílása a kibocsátónyílást gyűrűalakúan körülveszi. 4. A 3. igénypont szerinti kondenzvízlevezető kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a (Pl) kibocsátónyílás tengely-