68585. lajstromszámú szabadalom • Javítás járművek tolóablakain

• » í jí"**;. „ » 5 bütyök becsappanbat. A (3, 4) fémdarabok ezen kiképezése által a keret további alátámasztást nyer. A rágós hozzászorító szervek segítségével az ablaküveghez szorított mozgatható fakeret helyett, melyet előbb írtunk le, magukat az ablaküveg vezetésére szolgáló hornyokat képezhetjük ki rúgós falfölületek gyanánt. Ezen elrendezés által az ablaknak csörgése rázkódtatások alkalmával is lehetetlenné tétetik. A rajzokban ezen elrendezés a 2. ábrán van nézetben föitiintetve. Az (1) ablaküveg az ábrán nem látható ablaktok mélyítéseiben, hornyaiban talál vezetésre. A hornyokban (6) rügók vannak elrendezve, melyek az ablaküveget rugalmasan alátámasztják és az odairányuló lökéseket fölfogják és ártalmatlanokká teszik. A (6) rugók előnyösen a (7) szögvason vannak elrendezve, mely csavarok segítségével er-ősíthető meg a tokon. A (6) ragóknak a szögvason való elrendezése megkönynyíti a munkát az ablak beillesztésénél és kivételénél. A rugók hullámalakú fémszalaggá egyesíthetők egymással, vagy egyenként a (7) szögvason alkalmazhatók. A szösvason a rugókat a (8) szögek tartják, melyek a szögvas nyílásaiban lazán vannak vezetve és egyik végükön fejjel vannak ellátva, mely a szögek eltolódását határolhatja. Minden egyes szög másik vége szög3cselés útján vagy más módon a (9) léccel van összekötve, mellyel a rugók kapcsolódnak. A (6) rugók nyomásukat a (9) lécekre gyakorolják, melyek ennek folytán az ablaküvegnek a támasztó fölületekhez va!ó jó hozzásímulását biztosítják. Minden egyes (9) léc előnyösen lágy rátéttel pl. posztóval van borítva, melyhez az üveglap támaszkodik és mely a léc nyomását a lécnek az üveglappal való közvetlen érintkezése nélkül viszi átaz üveglapra. A (9) léc el is hagyható, de annyiban előnyös, hogy a rúgónyomást egyenletesen osztja el az üveglapra és hogy a burkolat lágy anyaga nem kopik oly könnyen, mintha az ablaküveg csak egyes pontokon volna megtámasztva. A hornyok szilárd falai is előnyösen lágy anyaggal vannak borítva, mely a lökések tompítására alkalmas. A tolóablak tokjában kiképezett mélyedések a (8) szögeknek eltolódásuk közben szabad mozgást engednek. A leírt két foganatosítási alaknál az ablak különböző helyzetekben rugalmasan és egyúttal szilárdan van rögzítve úgy, hogy soha önként le nem csúszhat. Az eddig ismert foglalattal ellátott ablaküveggel biró tolóablakoknál a vezetékekben való tömítés úgy történik, hogy a vezető keret mozgatható részének lécei az üveg foglalatára, az ablakkeretre nyomást gyakorolnak. Ezen berendezésnél az ablak csak zárt állapotá| ban tömíthető kielégítő módon, mely állapotban a mozgatható kerettel az egész foglalat van érintkezésben. Ha ellenben az ablakot kinyitjuk vagyis, lehúzzuk, az ablaknyílás alsó részén az üveglap és a mozgatható nyomókeret között nyílás keletkezik, melynek szélessége pontosan az üvegfoglalat kiálló részének felel meg. Ezen nyílás annyiban nagyon hátrányos, amennyiben nedvesség, eső, szenny és efféle hatolhat be a belső ablakvezetékhez, miáltal ez változásokat szenved, különösen pedig a nedvesség hatása alatt vetemedik és nagy sérüléseknek van alávetve. Ettől eltekintve a sima vezeték megszűnte folytán az ablak mozgathatósága is akadályozva van úgy, hogy használhatósága csökken. A találmány szerint ezen hiányok megszüntetésére a nyomókeretet úgy rendezzük el, hogy az bármely helyzetben magához az ablaküveghez szoríttatik úgy, hogy ezt szorosan körülfogja. Ezáltal az ablak nyitásánál nyílások keletkezése tökéletesen meg van akadályozva. Ez az elrendezés a mellékelt rajzokon a 3—5. ábrákon látható. A 3. ábra vasúti kocsi ajtaját részben metszett külső nézetben mutatja, a 4. ábra a 3. ábra C—D vonala szerint vett függőleges metszetet és az 5. ábra a 3. ábra A—B vonala szerint vett vízszintes metszetet tünteti föl. Az (1) ablaküveg az ablak nyitásánál az