68495. lajstromszámú szabadalom • Égési erőgép
ennek folytán a szívólöket, valamint a kiürítő löket is elmaradhat. A porlasztókamarának kiürítése azután a találmány szerint a munkaiakét közben történik és pedig oly pillanatban, midőn a kipuffogócsatorna már nyitva van, azonban mielőtt még a munkahenger kiürítése bekövetkezett, oly célból, hogy a kiürítő levegő a porlasztókamara finom nyílásaiból való kilépésnél a munkahengerben lehetőleg csekély ellennyomásra találjon. A porlasztókamara kiürítésére való nyomólevegőt előnyösen a zárt forgattyúszekrényből vesszük, melyben a munkalöket közben a munkadugattyú előzetes sűrítést idéz elő úgy7 , hogy külön légszivattyú fölöslegessé válik. Végül a találmány a porlasztófej kiképzésére vonatkozik. A rajban az 1. ábrán a találmány szerint berendezett kétütemű gép elrendezése van föltüntetve, a 2. és 3. ábrák az ennél alkalmazott porlasztófej két függélyes metszetei, a 4. ábra a porlasztófejnek egy másik foganatosítási alakját tünteti föl, az 5. 03 6. ábrák az x—x és y—y síkok szerinti metszetek (4. ábra). (a)-val tetszőleges porfasztófejet jelöltünk, melynek kamaráját kis nyílások által a (b) munkahengerrel van összeköttetésben. A kipuffogócsatorna (d)-vel van jelölve, (e) a hengerfalban lévő nyílás, mely kétütemű gépeknél szokásos módon a (c) dugattyú által szabaddá tétetik és a (b) munkahengert az (f) csatornával, ill. a zárt (g) forgattyúszekrénnyel köti össze; melyben, munkalöket közben, a levegőnek előzetes sűrítése következik be. Az (f) csatornából alkalmas zárószervvel ellátott (h) nyomólégvezeték ágazik el, mely a porlasztókamarába torkollik. Az égésianyag az (i) cső által a porlasztókamarába vezettetik be. Jobb érhetőség céljából a 2. és 3. ábrában példaképen itt alkalmazott porlasztófej van föltüntetve. Az (1) porlasztókamara (2) finom nyílások útján a munkahengerrel áll összeköttetésben. Az égési anyagot bevezető (i) cső, ill. az annak meghosszabbítását képező (i') furat, a (3) golyós szelep által és a becsavart, kétrészű (4, 5) tok által van elzárva, melyben csavaralakú csatorna van elrendezve, mely az (5) részben elrendezett szájnyílás útján az (1) porlasztókamarába torkollik. Az égésianyag ismeretes módon, pl. szivattyú segélyével fecskeudeztetik be é3 finoman szétporlasztva jut az (1) kamarába. A (h) légbevezetőcső, ill. az annak folytatását képező (hl) furat az (1) kamarától (6) szelep útján van elzárva. Az 1. ábrában a (c) dugattyú a munkalöket közben oly helyzetben van berajzolva, melyben a (d) kipuffogócsatorna már nyitva van, az (e) nyílás azonban még be van födve. Ebben a pillanatban, melyben az elérési maradványok a munkahengerből nagy részben eltávoztak és abban közelítőleg a légköri nyomás uralkodik, a (h) csövön át előzetesen sűrített levegőnek bizonyos mennyisége a (g) forgattyúszekrényből a porlasztókamarába bocsáttatik be. Ez a levegő a porlasztókamara falában elrendezett finom nyílásokon át á munkahengerbe hatol, mimellett a porlasztókamara kiüríttetik, lehüttetik és friss levegővel töltetik meg. Ezután a (c) dugattyúnak további visszameneténél az (e) nyílás szabaddá tétetik, melyen át az előzetesen sűrített levegő a (g) forgattyúszekrényből a (b) munkahengerbe hatol be és azt kiüríti. A súrítőlöket kezdeténél az égésianyag bizonyos mennyisége finoman porlasztva a porlasztófejbe fecskendeztetik, hol is.az levegővel keverve robbanó gázkeveréket képez, mely azonban a munkaheDgerben való növekvő nyomás következtében abba nem hatol be. A súrítőlöket vége felé a magas, a munkahengerből a porlasztókamara belsejébe terjedő hő következtében, a porlasztókamarában lévő gázkeverék meggyujtatik, ill. robbanás idéztetik elő, mely a munkahengerbe terjed, mimellett a porlasztóban még esetleg el nem gázosított állapotban megmaradó égésianyág ismeretes módon elgázosíttatik és a raunkahengerbe löketik, hol is az egész égésianyagtöltésnek elégése következik be. Oly célból, hogy minden kiürítő- és töltőlevegő bevezetésénél a befecskendező szájnyílásnak kifuvatását az égésianyag utóbb
