68274. lajstromszámú szabadalom • Röpülőgép
Ha a (91) hevederek a repülőgép rúd-Jain ülnek, ajánlatos a hevedereket a ru- <lakkal oly módon összekötni, hogy a rudakat az összekötőrészek ne gyöngítsék. A 24—26. ábrák ily összekötést mutatnak. A kábelek vagy hasonlók csatlakoztatására szolgáló (91, 91') hevederek a 26. ábrán látható alakban egyetlen bádogdarabból készülnek, mely a középső szakadozott vonal mentén úgy van meghajlítva, hogy a (91') rész a 24. ábrán látható módon a (91) rész fölé kerül. Ezenkívül a hevederen (100) és (101) oldalszárnyak vannak kiképezve, melyek a rúd köré fekszenek és {103) harántcsapok által vannak egymással és a rúddal összekötve. Tegyük föl, hogy a rúd mindkét oldalához egy kábel vagy hasonló kapcsolandó. Ez esetben a rúd mindkét oldalán egy-egy hevedert alkalmazunk, melyek egyenlő alakúak és a rudat körülvevő kapcsot alkotnak. A 24. ábrán fölül lévő heveder (91') részéből a rúd két oldalán (100) szárnyak terjednek ferdén hátrafelé, míg a másik <(91) részből (101) szárnyak nyúlnak lefelé. A (100) és (101) szárnyak oly hosszúak, hogy fülszerű végeik a rúd közepében fekszenek. Ugyanilyen (100') és (101') szárnyakkal bír a kapocs alsó hevederje is, mimellett a szárnyak végeit a (102) hoszhevederek kötik össze és a kapcsot a (103) csapok erősítik a rúdhoz. Hogy a (91) hevederrészeknek a rúdhoz képest való ferde helyzetét biztosítsuk, ezen részeken egy-egy (104) nyelvet rendezünk el, melyet egy kis facsavar erősíthet a rúdhoz. A rúdhoz csatlakozó szerkezeti elem, a jelen esetben például kábel, a már leírt (92) orsó segélyével erősíttetik a (91, 91') hevederekhez. A szerkezeti elem által kifejtett húzást a ferdén hátrafelé terjedő szárnyak közvetlenül a hátsó (103) csapra, a (102) hevederek pedig a mellső (103) •csapra viszik át. A (91, 91') hevederek fölliajlását a (101, 101') szárnyak megakadályozzák. A repülőgép feszítőtornya oly módon van elrendezve, hogy szállítás esetén lefektethető. A torony a 27. és 28. ábrán látható. A repülőgép (1) törzsén fölül két (105) fülpár van alkalmazva, melyekbe a (106) csapok segélyével a (107) feszítőtorony van ágyazva. A feszítőtorony fölső részén (108) feszítődrótok vannak ismert módon megerősítve, melyek a hordfödelek kifeszítésére szolgálnak. A hordfödeleket a 27. ábrán a (18) hosszrudak jelzik, melyek ismert módon a (109) harántcsövekbe vannak erősítve. A 28. ábrán pontozott vonalakkal jelzi, hogy a szállítás céljára a feszítőtorony miképen csappantható le. A 29. ábra a hordfolület részeinek oly összekötését mutatja, melyet karabélyhorog biztosít, tehát a biztosítás kettős, minthogy a karabélyhorog maga is biztosítással van ellátva. A (2) és (2') hordfölületrészeket kengyelek vagy hasonlók ismert módon egymáshoz képest eltolhatatlanul tartják. A fölületek összekötésére a (2) részen lévő (110) csapok és a (2') részen lévő (111) horgok szolgálnak. Ha a fölületek össze vannak építve, akkor a (111) horgok a (110) csapokhoz támaszkodnak, mimellett a mellső horog elülről és a hátsó horog hátulról fekszik a megfelelő (110) csapokhoz. A két horgot a (112) húzóelem köti össze egymással, melybe a véletlen nyitás ellen biztosított (113) karabélyhorog van iktatva. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Repülőgép, jellemezve azáltal, hogy a gép törzse hosz- és harántirányú (6, 7) rudakból van összeállítva és a rudak között fönnmaradó hossz- és harántirányú mezők (8, 9) falemezekkel, pl. többrétegű furnirlapokkal vannak kitöltve és ugyanilyen (10) falemezekkel vannak az egy-egy csomópontban összejövő rudak is egymással összekötve oly módon, hogy a falemezek egyfelől a törzset körülburkoló köpenyt alkotnak, másfelől a rudakat hossz- és harántirányban merevítik. 2. Az 1. igénypont szerinti repülőgép kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a gép különböző részeit a törzs rúdjaival