68046. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés forgómezőjű indukciógépek szabályozására

bályozásának lehetősége elvben már Ismert volt. Ámde az életben egy kollektoros gép, amely motor gyanánt fáziskompenzáiással kitünően működik, mint generátor mezőjét elveszíti s stabilis öngerjesztésére csak a jelen találmánnyal meghatározott föltételek vezetnek. Míg eddigelé ideálizáit gépeket vettünk elmélkedésünkben alapul, és az ohmikus ellenállásnak, a tekercsek szúrásának és a vas mágneses telítésének hatását elhanyagoltuk, az öngerjesztésű kollektoros generátorok pontos üzeméhez figyelembe kell vennünk e mellekjellenségeket is, aminek föltételeit keresendő, a generátorok működési módját diagramokkal vizsgálj rk meg kő/élőbbről.

Vegyük e célból egy kollektor-generátor üresjárási állapotát alapul, amelynek stator- és íótortekerc-ei <Tn áttételű transzformátoron át vannak az 1. ábra szerint egymáshoz kapcsolva. Ebben az állapotban az áramnak és feszültségnek diagrammját az 5. ábra Tünteti fül. A *1» főmező a stator- és rótortekercsekben az (Eli és az (Iv_\. elektro- [ motorikus erőt gerjeszti, amely az ohmiku- j (»In feszíiltségesésse! éá az iS) szóródási le- j sziiltséí>er összetéve. a (Kli és |K2) kapocs- ; feszültségét, szolgáhatja. A diagramm a I synchronr.n túli állapotnak felel meg, amely- ! ben a főmező lassabban mozog. mint a ró- ii

tor. Mivel a mezőnek az az iránya, amely- \ ben az indukált vezetőket metszi, a rotor- j bán és a statorban egymással ellenkező, a | két elekrromótorikus erő fázisai is ellen- 1 kező irányúak.

A diagramm valamennyi feszültségnek és aramnak fázisát úgy ábrázolja, amint nyugvó térből szemlélve, a gépben föllépnek. Ha a kollektor keféit úgy állítjuk be. hogy a rotorban és ¡-ztá torban az áramrendszerek egymást teljesen födik, ebben az esetben a kefefeszültség fázisa a statorfesziiltség fázisával pontosan megegyezik. Ha pedig a keféket ebből a rövidrezárásnak megfelelő állásból kiforgatjuk, ebben az esetben a kefeteszültség fázisa ugyanazzal az elektromos szöggel addig változik, amíg csak — a keféket 180 fokkal az «üres állás »-bán elforgatva — ellenkező fázisa nem lesz. mint a

statorfesziütségnek. Az 5. ábrabeli diagrammban föltüntetett munkamódot megvalósítandó, a kefék szögét közel 180 foknak kell választanunk, mert ily nagy a synchronon túli állapotban — nyugvó térből nézve — a rotor- és statorfesziiltség fáziskülönbsége

A kollektorkefék eltolása folytán nemcsak a kefefeszültségnek fázisa változik a statorból szemlélt rótorleszültseggei szemben, hanem egészen ugyanabban a mértékben a kefeáramnak fázisa is, a rótoráramhcz képest. Mivel a motor üresen járva kifelé áramot nem szóinál tat és a szabályozó transzformátorban sem célszerű az áramnak fáziseltolását előidézni, ennélfogva a statoráram és a kefeáram egymással fázisban vannak és a (Jlt statoráram és a ¡J2> ró] toráram eltolása a kefeeltolás v. szögével j szintén egyenlő (n. ábra). Figyelembe ve! endő. hogy a külső áramköz számára a stator- és a rótoráram akkor van fázisban, ha összegeződnek ; mivel a terhelési árain = O, tehát az említett áramoknak 180 fokkal eltolva kell lenniük és ha őket a diagramm számára az v. kef.^zö-rgel ismét eltoljuk, úay az 5. ábrabeii helyzetbe kerülnek. A két ;J1) és a (J2) áram geometriai összege tudvale\ő!eg a (»);;.) mágnesező áramot szolgálhatja. amely a *l> főmezővel egyenlő fázisú. Az áram háromszögének teljes megállapításához figyelembe kell még venni, hogy a stator- és a rótoráram nagyságának

~«. ■j«-'

viszonya a transzformátor áttételével adva van. A kapocs fesz ii 1 ts égek viszonya, persze amannak reciprok érteke.

A diagrammnál abból a megengedhető föltételből indultunk ki, hogy a forgómezőiű ! generátornak vasveszteségei közvetlenül mechanikusan pótoltatnak. A liisterézisveszteségekkel pontosan így is történik. Az örvénylő áramból eredő veszteséggel csak megközelítőleg. A transzformátornak cstkély vasveszteségeit, valamint mágnesező áramát egyelőre elhanyagolhatjuk. A rendszer egész szóródását az (S) szóródási feszültségben egyesítve gondoljuk, az összes ohmikus ellenállást pedig a stator- és rotor (r) ellenállásában foglalhatjuk össze. A következő számítás egyszerűsítése végett még