68046. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés forgómezőjű indukciógépek szabályozására
mind a két ellenállást egymással egyenlő nagynak vegyük fül. A fölrajzolt diagramm nemcsak az 1. ábrabeli különleges kapcsolásra mértékadó, de érvénye egészen általános; érvénye kiterjed a forgó mezöjű indukció» generátornak — amelynek tetszőleges periódusátalakítón ár egymással kapcso't stator- és rótóráramkörei vannak — üres járására és pedig mind a feszültségnek tetszőleges áttételi viszonyával, mind pedig a forgó mezőnek tetszőleges sebessége eseteben. A kefeeltolás szöge gyanánt mindig a stator és a rotor tekercsrendszerei között valóságos fádsszög tekintendő és egyre megy vájjon ez a szög a kefeknek, vagy a külsői áram fázisának elforgatásával. vagy_ bármi más ekvivalens módon jön létre. Áttételi \ iszonynak azt a feszültségviszonyt tekintjük. amellyel egy ható rótortekercs és egy ható statortekeivs egymással összekapcsoltnak tűnnek fül s egyre meg)vájjon ezen áttételt egy külső transzformátor által, vagy különböző tekercsszám által a gépben, vagy pedig más módon érjük el. A generátor öngeriesztésének föltételéhez O O ü legkényelmesebben az energiaelv vezet. Ha az 5. ábra szerint (y.'j és (x")-tel a stator- és rótoráram közötti, valamint elektromótoriuus erőik közötti fáziseltolások összetartozó szögeit jelöljük; ebben az esetben a statorban a gerjesztett elektromos energia érteke (El dl) sin y.\ a rotorban (K2 J2) sin míg a fölhasznált energiatömegeké (Jj rés ■}-, r). Most a következő energiaképletet kapjuk: Ej. Jj sin -/ E., •]:, sin y." = r J 7 —{— r dg. De az árambárofnszögből következik, hogy J sin ?! = sin másrészt pedig az áramíranszformációból folyolag az áramok viszonya: Ji _ -Ta u úgy, hogy a következő energiaképletet kapjuk: (Ej -j- Ea) J3 sin a" = r J| (1 + ü3) 5. A statorban és a rotorban a főmező által indukált elektromótorikus erők összege a forgó mező sebességétől, tehát a periódusszámoktól független, csupán a generátor tényleges fordulatszámától függ, amint ez az (1) képletből is kiderül. Legyen az elektromótorikus erők összege: En = Ej + E, és számíttassák ama elektromótorikus erő gyanánt, amely a mezőnek a rotorral va'ó synehron állapotánál a statorban iudukáltatnék; nevezzük ezt «synehron elektromótorikus erő»-nek. Az áramháromszögből továbbá egy oiy viszony következik, amelynél fogva a szabályozásnál változó rótoráram (d.,) értékének helyére a mágneses mezőáram (dal értékét vihetjük be. Ugyanis a fenti képletekkel kapcsolatban: da sin 7/ d2 sin y." sin 7." Jv. sin x dL sin 7. ti sin 7. Ha eme értékeket az (5) számú energiaképletbe behelyettesítjük, úgy végérvényesen a következő képletet kapjuk : r 1 + ü2 13. En = dv. ‘ 3111 % U Eme fontos és egy öngerjesztésű forgó mezőjü generátor üres járására mindig érvényes viszonynak egyszerű fizikai jelentése van: szolgáltatja ugyanis a kefebeállitásnak bárminő (y) szögénél és az áramkörök áttételi viszonyának minden egyes (ü) értékénél a (dy.) mágnesező, belső gerjesztő áramot, amelyet a mindenkori (E11) synehron elektromótorikus erő hoz létre. A gerjesztő áram. — amint föltételezhető volt — az (r) ellenállásnak csökkenésével közvetlenül növekszik, kívülről pedig ezt az áramot a kefeszögnek vagy az áttételi viszonynak megváltoztatásával kényelmes módon szabályozhatjuk. Az áram persze az öt gerjesztő elektromótorikus erővel arányos; ez a synchrou eletromotórikus erő pedig a fegyverzet sebességétől és a mágnesező főmező erejétől függ, amelyet viszont a mágnesező áram gerjeszt. Stabilis öngerjesztés esetében a gerjesztő áram mindkén értékének egyeznie kell egymással, ha pedig ez nem következnék be, ebben az esetben a gép vagy erősebben gerjed, míg a telítés a mező erősbödésének határt szab, vagy pedig teljesen elveszti mezőjét. A gép mágneses karakterisztikája, amely a
