67998. lajstromszámú szabadalom • Mérleg
liető, továbbá az a körülmény, hogy a fokozott pontosság a mérlegnek az egyes helyietekben való finom beszabályozása nélkül föntartható, azáltal volt elérhető, hogy a kiegyensúlyozó szerkezetek számára egymástól teljesen független működés biztosíttatott. A tehernek egy elosztószervvel való csuklós összeköttetése, amely szerv a két kiegyensúlyozó szerkezetet összekapcsoló közvetítő elem gyanánt működik, lehetővé tette a tehernek a kiegyensúlyozó szerkezetek között való szabad elosztását, tekintet nélkül arra, hogy a mérleg a leugősúlyok mozgási síkjában függélyesen volt e-beállítva vagy nem, továbbá a kiegyensúlyozó szerkezetek működését egyenesen arányossá tette a reájuk eső teherrésszel. Ennek folytán a két kiegyensúlyozó szerkezet hasonló pontjai, egyenlőtlen teherelosztás esetén, különböző mértékben mozdulnak el, ami azáltal vált lehetővé, hogy a jelzőszerkezetet olyan elem mozgatja, amely csuklósan van összekötve egy kiegyenlítőrúd középpontjával, ahol viszont ez a rúd a hasonló pontok közül kettőt úgy köt össze egymással, hogy azok különböző elmozdulásokat végezhesselek. Ily módon a két teherkiegyensúlyozó egymástól teljesen függetlenül működhet, dacára, hogy együttesen befolyásolnak egy közös jelzőszerkezetet. Mindezek a különböző részletek összeműködnek abban az értelemben, hogy a találmány szerinti mérleg fokozott pontossággal mérjen. A föltüntetett mérleg szerkezetének egyéb részletei röviden a következők: A (18, 18) mérősúlyok a (47, 47) állítócsavaranyák segélyével tartórúdjaikon hosszirányban eltolhatók. A köpeny vázának <50, 60) bordáihoz csavarok segélyével erősített (49, 49) tartókra rugalmas (48, 48) ütközők vannak szerelve, melyek a súlytartó rudak végeinek pályáiban feküsznek és azoknak befelé való mozgását határolják. Megjegyzendő, hogy a mérősúlyok tartórúdjai célszerűen szög alatt vannak meghajlítva és hogy a (18, 18) súlyok a mérleg nyugalmi helyzetében lényegileg azon pontok alatt foglalnak helyet, amelyekben a (16, 16) szegmensek a (13, 13) oszlopokra feküsznek. Mint látható, mindegyik", kiegyensúlyozó szerkezet egy mérősúlyból és két szegmensből áll és a kiegyensúlyozó hatás növekedik, midőn a súly kifelé lendül. Az egyik (50) bordán és pedig a rajz szerint a jobboldalin egy (51) rúgó van megerősítve, mely végei között negyedfordulattal elcsavart lemezből vagy szalagból áll és szabad végén villaalakban van kiképezve, hogy száraival a (8) tengelyt közrefogja és annak fogaskerekét a fogasléccel kapcsolatban tartsa. Az utóbbit egyébként a fogaskeréktől való eltávolodásban az (52) görgő akadályozna meg, mely a másik (50) bordához erősített tartóra van ágyazva. Minthogy a föntiek szerint a leírt mérleg elrendezése szimmetrikus, a használat közben föllépő kopás, megnyúlás vagy másféle változás a szerkezet mindkét felén lényegileg egyenlő lesz és így a jelzőhengeren lévő beosztás elmozdulási szöge, tehát a mérlegnek a súly valamilyen növekedéséből származó jelzése csak kevéssé fog változni és hogy az a mérleg, amely pontosan nullát mutat, ha a (3) tálban nincs árú, igen hosszú ideig pontosan fog mérni. Magától értetődik, hogy oly kettős kiegyensúlyozó szerkezetek, amelyek beépített elosztó és kiegyenlítő szervekkel vannak ellátva oly módon, hogy az egyikkel a teher van csuklósan összekötve, míg a másik a mutatószerkezetet mozgatja ugyancsak csuklós szerkezet útján, mint már említve volt. különböző tipusú mérlegeknél alkalmazhatók és minden esetben nagy mértékben fokozzák a mérleg pontosságát és gyakorlatilag fölöslegessé teszik annak függélyes irányban való beállítását. A találmánynak ez a része pl. hídmérlegeknél, valamint az üzleti és egyéb helyiségek kezelő asztalaira állítandó mérlegeknél találhat előnyös alkalmazást. A 2—9. ábrákon hídmérleg van föltüntetve, melynek kettős kiegyensúlyozó szerkezete a beépített elosztó és kiegyenlítő szervekkel együtt az 5. ábrán látható világosan.
