67969. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a levegő melegmennyiségének mérésére

- 2 — melegéből (kötött meleg) áll, melyek közül a szabad meleg csak a száraz hőmérő hőmérsékletétől függ úgy, hogy a száraz hőmérőnek mellőzése megengedhetlennek látszik. Hogy azonban a találmány tárgya mégis kivihető, a következőkből tűnik ki: Eddig ís a levegőnek összmelegét egy száraz és nedves hőmérő egyidejű használata és egy közép barometerállás föltevése mellett következő képletből lehetett kiszámítani : WE = 0,306t + 0-603 [f' — 0 64 (t-t')] mely képletben: t a száraz hőmérőn leolvasott hőmérséklet C°-ben, t' a nedves hőmérőn leolvasott hőmérséklet C°-ban, f' az egy táblázatból veendő és t'-nek megfelelő nedvességmennyiség g/m3

-ben. A melegmennyiségnek ilymódú meghatározása eszerint különböző hőmérőkön két leolvasást igényelt és azonkívül az (f) értéknek egy táblázatból való fölkeresését és végre a kiszámítást a fönti képlet szerint. Ezen eljárás, hosszadalmas volta miatt, a gyakorlatban ugyan nem használtatik, de jelen esetben a találmány lényegének elmagyarázására előnyös. Szorzás és összevonás révén a fönti képlet következő alakba hozható: WE = 0"306t — 0'386t + 0-388t' + 0"603f' = = 0,386t' + 0,603f' — 0,08t. Ezen utolsó egyenlet jobb oldalának első és második tagja t'-nek egy-egy függvényét mutatja, illetve ezek a nedves hőmérő hőmérsékletétől egyedül függnek, míg a száraz hőmérőtől függő utolsó (0,08t) tag aránylag csekély értéke miatt teljesen elhanyagolható, vagy minthogy oly mérésekről van szó, melyek a szobahőmérsékletet megközelítik, mint állandó érték vehető föl. Ezek után következő képletet kapjuk.* WE = f,(t') + fa

(t') + C mely képletből t' különböző értékének behelyettesítésével a melegegység beosztást a nedves hőmérő részére kiszámíthatjuk. : tly módon már meglehetős pontos értékeket kapunk és a még jelenlevő pontatlanságok onnét származnak, hogy a fönt megnevezett képlet csak egy megközelítő képlet, míg más de körülményesebb úton egy egészen pontos beosztást kaphatunk. A rajzon a találmány tárgyának több foganatosítási alakja van föltüutetve. Az 1. ábrán kalorimeter gyanánt kiképezett nedves hőmérő. A 2. és 3. ábrán ugyanaz egy száraz hőmérővel összekötve látható. Az 1. ábra szerint (a) egy egyszerű hőmérő, melynek alsó része szokásos módon pl. (e) homályos üveggolyó vagy nedves posztódarabburkolat révén nedves hőmérő gyanánt van kiképezve és mely a föllépő elgőzölögtetés folytán csekélyebb hőmérsékletet mutat, mint a környező levegő hőmérséklete. A hőmérő jobb oldalán hőmérsékletfokok szerint beosztott beosztás van, baloldalán pedig a találmány szerinti melegegységek szerint beosztott (c) beosztás van elrendezve, mely a levegőnek font leírt, vagy más alkalmas módon kapott összmelegét közvetlenül mutatja. Ennélfogva ezen új készülék száraz golyóval közönséges hőmérő, és a homályos golyónak megnedvesítése után nedves hőmérő gyanánt, illetve első esetben kalorimeter gyanánt használható, utóbbi esetben pedig a levegőnek összmelege leolvasható. Egy ily módon kiképezett nedves hőmérő emellett, mint a 2. ábrán látható, egy száraz hőmérővel köthető össze, melynél a szokásos hőmérsékleteken kívül egy melegegységek szerinti beosztás is van elrendezve, mely a hőmérsékletnek 0.306 számmal, illetve a száraz levegő specifikus melegségének szorzatából határoztatott meg és ennek folytán a száraz levegőben tartalmazott meleget, illetve a levegőnek szabad melegét adja meg. Ily módon ezen készülékkel a szabad, valamint az összmeleg közvetlenül leolvasható és e kettőnek a különbségéből a kötött melegmennyiség is könnyen megállapítható. A 2. ábrán látható foganatosítási alaknál (d) a száraz és, (f) a nedves hőmérő, ••uiáiií,,. . • f * - ' -ja. £ "Üt J. . JiA j t . „ * ^ .aíí -