67969. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a levegő melegmennyiségének mérésére

— 3 utóbbinak rostosanyagból készült (g) burko­lata (b) víztartánnyal van összekötve, míg a száraz hőmérő (i) elszigetelőcső révén a (b) víztartányon keresztül van vezetve úgy, hogy (k) higanygolyóját a nedvesség nem befolyásolja. A (d) száraz hőmérő jobb ol­dalán Celsius hőmérsékletfokok szerinti (m) beosztás és bal oldalán az (m) beosztásnak 0,306 számmal való szorzatának megfelelő, illetve a száraz levegő specifikus melegének beosztása van elrendezve, mely a száraz levegőnek melegét, eszerint a szabad mele­get mutatja. Az (f) hőmérő jobb oldalán (e) beosztás van elrendezve, mely a levegőnek mindenkori összes melegmennyiségét, esze­rint a szabad és kötött melegnek összegét mutatja, míg az (f) nedves hőmérő bal ol­dalán (p) beosztás van elrendezve, mely az ahhoz tartozó nedvességet grammokban m3 -ként közvetlenül mutatja. A 2. ábrán látható készülék révén eszerint az ural­kodó hőmérsékleten kívül még az összes és szabad melegmennyiség közvetlenül le­olvasható ós a kettőnek különbségéből a kötött melegmennyiség is könnyen meg­állapítható. Azonkívül a (p) beosztáson az abszolút nedvesség közvetlenül leolvasható és ebből a relatív nedvesség könnyen ki­számítható. Végre a 3. ábra szerint a két hőmérő között egy megfelelő léptékben rajzolt (q) tábla van elrendezve, melyen görbék van­nak alkalmazva. Ezen görbék között az (r) csoport állandó összmeleg mellett a hőmér­sékleteket és a relatív nedvességet, az (s) csoport állandó abszolút nedvességmennyi­ség mellett a hőmérsékletet és a relatív ned­vességet jelöli. A rajzon a világosság kedvéért csak egy-egy (r) és (s) görbe van rajzolva. A vízszintes (t) vonal a hozzávaló hőmérséklet­nek és a függőleges (u) vonal a hozzávaló és a tábla alsó szélén leolvasható relatív nedvességnek felel meg. Ily módon a fönt említett méreteken kívül a határoló száraz és nedves hőmérő hőmérsékleteihez tartozó görbék felkeresése révén a levegőnek min­denkori nedvességtartalmát, úgy relatíve, mint %-okban, mint pedig abszolúte, illetve grammokban közvetlenül leolvashatjuk. Ehhez még egyéb fontos pontok egész so­rozatának meghatározása járul, mint ez a következő példából fölismerhető: Ha pl. a száraz hőmérőn a hőmérséklet 14° Celsius, a nedves hőmérőn pedig 9'3"C, akkor a 3. ábrán látható készülék révén találunk: 1. A levegő hőmérsékletét Celsiusban [(m) beosztás] = 14° 2. A nedves hőmérő hőmérsék­letét [(b) beosztás], illetve állandó összmeleg mellett a harmatpon­tot = 9*30 3. Az ös8zmeleget [(0) beosz­tás] = 7-83 cal. 4. A nedves hőmérőnél torkoló (r) meleggörbének balra való kö­vetésénél az (m) beosztáson a hőmérsékletet találjuk egyenlő melegmennyiség és abszolút szá­raz levegő mellett, mely = 26° 5. Az (r) meleggörbe és (t) hő­mérsékletfokok metszési pontjá­nál, ha ezen metszési ponton ke­resztül menő (u) függőlegest kö­vetjük, a relativ nedvességet [(v) beosztás] találjuk, mely = 50% 6. A (p) beosztáson a (t) hő­mérsékleti fokok magasságában a lehető legmagasabb nedvesség­mennyiséget találjuk, melyet a ( levegő az illető hőmérsékletnél képes fölvenni és mely= 11-8 kg. 7. Ha a metszési ponton keresz­tül menő (s) nedvességi görbét jobb felé követjük, akkor a (p) beosztáson a tényleges abszolút nedvességet találjuk, mely = 5'9 g. 8. Az (s) görbéből és a (b) beosz­tásból a lehető legmagasabb te­lítés hőmérsékletét, illetve a har­mat vagy esőpontot találjuk, mely = 35° 9. Azonkívül megtalálhatjuk az időjárási pontot az időjárás elő­zetes meghatározása céljából, mely = 14® 50°/o 14 és rövidítve, mint sürgönyjelzes gQ-nek ira-

Next

/
Thumbnails
Contents