67937. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyiségek fűtésére

Megjelent 1915. évi augusztus lió 37-én. MAGY. KIR. SZABADALMI ffijf HIVATAL SZABADALMILEIRAS 67937. szám. II/h. OSZTÁLYEljárás helyiségek fűtésére. FRANK HERMANN OKL. MÉRNÖK DRESDENBEN. A bejelentés napja 1914 március hó 30-ika. Tapasztalatból ismeretes, hogy a fűtendő helyiségre való melegleadás módja nagy mértékben függ a fűtőfölület elosztásától és hogy a leggazdaságosabb és egészségi szempontból a legkedvezőbb melegleadást azáltal érjük el, hogy a meleget nagy fűtőfölületre osztjuk és lehetőleg alacsony hőmérséklettel adjuk le ezen fűtőfölületről a fűtendő helyiségnek. Ehhez járul még, hogy ha a melegleadás a helyiség falai közvetítésével történik, a meleg az emberi testet többé-kevésbé minden oldalról éri és így a magasabb levegőhőmérséklet iránti physiológiai szükségletet erősen csökkenti. Oly helyiségnél tehát, mely a falak közvetítésével füttetik, a melegszükséglet már magában véve physiológiai okokból csekélyebb, mint oly fűtőtesttel történő fűtés esetén, mely magas fölületi hőmérséklettel működik. Jelen találmányom e tényekkel számol és a tárgyát képező eljárás újdonsága abban áll, hogy a melegfejlesztőtestek, pl. gáz-, vagy gőzfűtőtest, vagy elektromos ellenállás, vagy hasonló a helyiséget körülvevő falakban, vagy a padlóban vannak elhelyezve és azokat folyadék öblíti körül, ill. zárja magába. A találmány foganatosítása pl. oly módon történhetik, hogy a melegfejlesztőtest, vagy meleget leadó test gyanánt elektromos ellenállás nyer alkalmazást, melyet a falakban elhelyezett folyadékok öblítenek körül. Ezzel azon előnyt érjük el, hogy a melegfejlesztőtesteknek, főleg elektromos hevítődrótok esetén ezen hevítődrótoknak elenyészen csekély meleget leadó fölülete a folyadéktestek köpenyfölületére növekedik. A folyadéktestek meleget leadó fölületét azután a helyiség falai még tovább növelik és pedig úgy, hogy a melegátvitelre a tulajdonképpeni fűtőforrástól, vagyis az elektromos hevítődrótoktól a helyiség meleget leadó faláig hőmérsékletesés létesül a meleget átvivő közegeknek tehát, úgy a folyadéknak, mint a helyiség falai tömegének minden erősebb fölhevítés nélkül és a helyiség falai pl. 25—35° C hőmérséklettel adják le a meleget a fölmelegítendő térnek. A meleget tehát a leggazdaságosabb alakban lehet a fűtésre hasznosítani amin a jelen találmányom szerinti helyiségfűtés gazdaságossága alapszik. A hőmérsékletesést a falak vastagságával, ill. azok hővezetőképességével szabályozhatjuk. A falakban elhelyezett elektromos hevítődrótoknak a folyadékkal való körülöblítésével a hevítődrótok nagy túlterhelhetését és ezáltal nagy teljesítőképessé-