67917. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a ligno-cellulózák, (pl. fa, foszlatott faanyag, szalma és efféle) előkészítésére
Megjelent 1915. évi augusztus lió 37-én. MAGY. fo KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 67917. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás a ligno-cellulozák (pld. la, foszlatott faanyag, szalma és efféle) előkészítésére, BOGWOOD G. M. B. H. CÉG MÜNCHENBEN. A bejelentés napja 1914 julius hó 14-ike. A ligno-cellulozák (szalma, fa, jutarostok i>tb.) inkrusztáló anyaga a jól fölhasználható gyantákon kívül, tudvalevőleg más, nem gyantaszerű testek egész sorozatát tartalmazza, mely testeknek az a tulajdonsága, hogy maróalkáliák hatására, főleg magasabb hőmérsékleteknél és nyomás alkalmazásánál gyökeres átalakulásokon mennek keresztül. A nemgyanták némelyikét különben a maróalkáliák nagyobb nyomásnál és magasabb hőmérsékletek mellett sem oldják, hanem ezeket a marólúggal való kezelés után klóralkáliák és effélék segítségével föl kell tárni és a j cellulózából eltávolítani. Eredeti állapotban vízben nem oldhatók, mivel esterek és amidek alakjában vannak jelen. A fönt említett nyers anyagoknak maróalkáliákkal való kezelése tehát mindaddig, míg \ a nemgyanták is jelen vannak, nem egyéb anyag- (alkáliák), nyomás- és hőpazarlásnál. A nyersanyag származása és azon állapot szerint, melyben az földolgozásra kerül, vagyis pl. aszerint, vájjon a fa friss vágású vagy léggel szárított-e, vagy úsztatásnál ki van-e lúgozva vagy sem stb., a nemgyanták igen különböző természetűek, azonban valamennyinek az a közös tulujj donsága, hogy vagy egy a pázsitfehérítéssel azonos eljárás, vagy részben mészvízzel való folytonos kilúgozás, va^y végül vízben való főzés vagy gőzzel való kezelés útján, mint az úgynevezett barna foszlatott faanyag gőzölésénél, vízben oldhatóvá válnak és így a legolcsóbb módon eltávolíthatók. Eltávolításuk után csak tiszta celluloze és alkáliák segítségével eltávolítandó, iparilag jól fölhasználható gyantafélék maradnak vissza. Ha a nemgyantákat tehát a jelen találmány szerint eltávolítottuk, akkor lénye-I gesen csekélyebb mennyiségű alkáli fölhasználásával választhatók ki a gyantafélék a cellulózából. Emellett elesnek mindazon nehézségek, melyek eddigelé, pl. a nátron-eljárásnál mutatkoztak, pl. a I nagy alkálifölöslegek, nagy nyomások és hőmérsékletek, mely tényezők együttesen a rostokra hátrányos befolyást gyakoroltak és ezáltal egy egyébként jó cellulozacljárás kiszorítására kellett vezetniök. A jelen eljárás szerint — az eddigiekkel szemben, amint számos kísérlet nyomán mcgáltapíltatolt - pl. a szükséges mennyiségű nátronlúg fölvételére bármi-, nemű nyomás vagy magasabb hőmérséklet alkalmazása nélkül is, 2—3 óra alatt