67917. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a ligno-cellulózák, (pl. fa, foszlatott faanyag, szalma és efféle) előkészítésére

megy végbe, ezt követőleg pedig a káros alkálifölösleget vízzel való utóöblítés útján eltávolíthatjuk. Ha azután az ily módon kezelt anyagot kifőzzük a gyantaalkálivegyületek eltávolítására, akkor természetesen alkálifölösleg hiányában a rostnak, vagy az inkrusztációnak fönt már említett oxydációja ki van zárva. Vájjon a fölsorolt kezelési módok egymagukban külön-külön elegendők-e, az mint már említettük, a nyers anyagok eredetétől és természetétől függ és kis* előzetes próbákkal könnyen mégállapítható. A gőzzel való kezelés azonban, a barna foszlatott faanyagnak eddigelé szokásos gőzölésétől eltérőleg csak anynyira folytatandó, amennyire azt az eslereknek és amideknek a szükséges H0-csoportok hozzávezetése által végbemenő szétválasztása megkívánja. A) Példa. Természetes fehérítés. A földolgozás alá kerülő nyersanyagot, pl. a fenyőfát, lehetőleg már az erdőben, a cellulozagyártásnál szokásos forgácsoki a aprítjuk, ezt követőleg üreges téglákkal, tetőfödőlemezekkel vagy homokréteggel vízáthatlanná tett alapzatra kiterítjük és kielégítő, folytonos megnedvesítés mellett a napfénynek tesszük ki, miáltal a fönt említett anyagok legnagyobb része, ester-, illetőleg amidállásából eltávolíltatik, miáltal vízben oldhatóvá válnak és a nedvesítő víz által eltávolíttatnak. B) Példa. Mészvízzel való kilúgozás. Amennyiben ecetsav, hangyasav és hasonló esterek és amidek, melyek ammóniának ezen esterekre való behatása folytán keletkeztek, még jelen vannak, a fái a főnt leírt, fölaprított állapotban addig öblögetjük mészvízzel, míg az előbb föl orolt anyagokból kimutathatóan semmit sem vesz föl; az így kezelt anyagot azután vízzel leöblítjük, amikor is esetleges további kezelésre alkalmas. C) Példa. Az esterek és amidek hidralizálása. A kezelendő anyagokat (fa, szalma és effélék), vagy csupán vízben, vagy pedig kisfeszültségű (1—lVa átm. friss gőzzel, pl. a fát kora és sűrűsége szerint, néhány óráig főzzük, mimellett úgy a kismenynyiségű szabad savak, valamint az esterek vagy effélék alakjában lekötöttek lehásíttatnak, illetve föloldódnak. Ezután alapos mosás következik és csak azután térünk át a NaHO-val vagy effélével való kezelésre. A további kezelés, valamennyi ismertetett esetben, a szénsav és maróalkáliák ismert alkalmazásában áll. Az összes ismertetelt foganatosítási módok nemcsak fölaprított fára, hanem foszlatott faanyagra is alkalmazhatók, még pedig ennek még nedves állapotában. A fönt ismertetelt főzési művelet helyébe gőzölési eljárás is léphet amikor is a fát alacsony (pl. 1—2 atm.) nyomású gőznek tesszük ki. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás mindenféle ligno-cellulozák (pl. fa,'foszlatott faanyag, szalma és efféle) előkezelésére, azáltal jellemezve, hogy az inkrusztáló anyag gyantáit, a nyers anyag további kezelése előtt, a nemgyantáktól különválasztjuk akként, hogy a nemgyantákat vízben oldható állapotba hozzuk és eltávolítjuk és csak ezt követőleg oldjuk a gyantákat alkálikba. 2. Az 1. alatti igényben védett eljárás foganatosítási módj a azáltal jellemezve, hogy a nemgyanták eltávolítása természetes fehérítés útján történik. 3. Az 1. alatti igényben védett eljárás foganatosítási módja azáltal jellemezve, hogy a nemgyanták eltávolítása mészvízzel való kilúgozás útján történik. 4. Az 1. alatti igényben védett eljárás foganatosítási módja azáltal jellemezve, hogy a nemgyanták eltávolítása főzés útján történik.