67721. lajstromszámú szabadalom • Abszorpciós gép
í — hanem a megfordítható hőfejlesztés és munkatermelés tekintetében is. Az utóbbi különösen fontos, mert így a legkönnyebb módon és teljesen gazdaságosan nyerhetünk erőt melléküzemek számára, amennyiben a kihajtóberendezésben fejlesztett gáz egy részét nem a kondenzátorba, hanem egy munkahengerbe és azután az abszorberbe vezetjük. A munkatermelés azonban a berendezés célja is lehet (4. ábra), mi mellett a lehetőség, hogy a nyomást és a nyomáskülönbséget előírt teljesítmény számára teljesen szabadon lehet választani vagy változó teljesítmények számára állandónak lehet megtartani, igen nagy értékű lehet, pl. szivattyúk hajtásánál. Ily abszorpciós gépeknek munkatermelésre való fölhasználása főleg még. azért is előnyös, mert az isopiestikus gáztalanítás egy nagyobb hőmérsékletterületen integrál. Minthogy az összes hőközvetítő folyadékok stb. szintén csak állandó hőfokváltozás mellett adják le és veszik föl a meleget, a megfordítható abszorpciós gép a természetes folyamatokhoz eleitől fogva sokkal tökéletesebben simul hozzá, mint a gőzgép és egy meglévő hőesés jobb kihasználását engedi meg, mint amaz (Lorenz-féle körfolyamat). A 4. ábrán (o) jelzi a munkahengert, amelybe "a gőz a kihajtókészülékből belép, ahonnan azután az (a) abszorberbe jut; (k) a különböző hőszükséglet folytán megosztott hőkicserélési cső a kihajtóberendezés és abszorber megközelítően egyenlő hőmérsékletű részei között. A gőzkeveréknek nem kell mindig a kihajtó berendezés hideg végén távoznia. Főkép a muakatermelés tekintetében előnyös lehet a gőzt más helyen elvezetni. Ilykor az az eset állhat be, hogy a kihajtó berendezést elhagyó gőzkeverék vízgőztartalma ép oly nagy vagy nagyobb, mint a szivattyú által szállított oldat víztartalma. A szegéey oldatnak szabályozó szelepen való visszaáramlása ez esetben nem szükséges, illetve egy második szivattyúnak az abszorber meleg végén szintén oldatot, illetve szegény oldatot kell az abszorberbe szállítani úgy, hogy. tehát a szegény oldat útja az ellentétes. A hőmérsékletek ezen átfogásának újszerű munkafolyamata természetesen az oldatoknak a-tartályokon ellenáramban való visszavezetése nélkül is előnyös, különösen csekély nyomáskülönbségek mellett. Ezen visszavezetéssel kapcsolatban természetesen még tökéletesebb. Az egymást átfogó tartályhőmérsékletekkel működő, imént leírt abszorpciós gép az eddig ismert rendszerekkel ellentétben, mint hidegfejlesztő gép annál nagyobb teljesítő fokkal dolgozik, minél csekélyebb a hőfokkülönbség a kondenzátor és refrigerátor között, mert ez esetben a hőmérsékletek a kihajtóberendszés azonos véghőmérséklete mellett annál jobban érnek túl. Ennek dacára az eddigi elrendezésnek még néhány hátránya van. Legelőbb is a magas nyomás, amelyhez az ammóniák gőznyomása folytán a kondenzátorban az adott hűtő vízhőmérséklet mellett kötve vagyunk. Gyakorlatilag a gazdag oldat ezen szükséges előhűtése már maga a gáztalanítás által, a szegény oldat előmelegítése szintén már gázfölvétele által eszközölhető. Mindig azonban lényeges követelmény, hogy ezen előhűtés vagy előmelegítés a többi oldattól tényleg elkülönített legyen úgy, hogy időelőtti keverés nem lehetséges, hogy az abszorpció fokozódó lehűlés, a gáztalanítás fokozódó melegedés mellett mehessen végbe. A 2. ábrán egy ily reszorber és gáztálanító sémája, még pedig hőmérsékletváltoztató alkalmazásával van föltüntetve. A kihajtóberendezésből jövő gáz a (c) reszorberben elnyeletik. Az erősen gazdagbított oldat, mely azonban a tiszta NH3 -tól még tetszőlegesen távol lehet, az (1) csővezetéken át elhagyja a reszorbert, ezután a gáztalanítóból jövő oldattal hőjét kicseréli és előbb ellenáramban a gáztalanítón annak hideg végéig halad át és csak ott lép egy szabályozó szelepen át abba be. A gáztalanított oldat a (t) szivattyú által az (m) vezetékbe nyomatik ós a hőmérsékletváltoztató elhagyása után az egész reszorberen megy át és csak annak meleg végén lép abba be. Ha gáztalanítást a refrigerátorban a hűtővíz kezdeti hőmérsékletéig, tehát a reszor-
