67721. lajstromszámú szabadalom • Abszorpciós gép

Megjelent 1915. évi augusztus hó 5-én. MAGY. g^ KIR SZABADALMI WEBM HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 67721. szám. XVIII/c. OSZTÁLY. Abszorpciós gép. ALTENKIRCH EDMUND MAGÁNTUDÓS FREDERSDORFBAN ÉS TENCKHOFF BERNHARD MÉRNÖK BERLIN-FRIEDENAUBAN. A bejelentés napja 1912 augusztus hó 9-ike. Elsőbbsége 1911 augusztus hó Ilike. Tudvalevő, hogy az eddig alkalmazott abszorpciós gépek hidegteljesítménye mindig lényegesen kisebb, minta hozzávezetett melegmennyiség és elméletileg egyáltalán lehetetlennek tartják abszorpciós gépekkel nagyobb hidegteljesítményt elérni (lásd pl. C. v. Linde, Luegers Lexikon d. ges. Technik, Aufl. II., Band V. 8. 268, továbbá Hans Lorenz, Zs. f. d. ges. Kálte-Industrie 1899 S. 21 és újabban még R. Plank Zs. f. d. ges. Kálte-Industrie 1910 S. 2.) Ezen számítások teljesen megfelelők az eddig ismert szerkezetű abszorpciós gépeknél. Azonban lehetséges oly abszorpciós gépek szerkesztése, melyek ezen korlátot lényegesen túllépik és melyek hatásfok tekintetében (hidegteljesítmény törve melegszolgáltatással = x -Tjr elméletileg úgyszólván csak a termodinamikus határ által vannak korlátozva. (T) jelenti a melegforrás, (Tx

) a környezet, illetve a hűtővize és (T0

) a hűtendő tér abszolút hőmérsékletét. 1. Az eddigi abszorpciós gépeknél a vissza nem térülő melegveszteség főforrása legelő-Siör is a hőkicserélőkészülékben való melegveszteség. Ezen veszteséget a legegyszerűbb módon lehet csökkenteni, ha a forró oldatot gáztalanítása után nem úgy, mint eddig, közvetlenül a hőmérsékletváltó berendezésbe engedjük, hanem előbb ellenáramban a kihajtóberendezésen át visszavezetjük úgy, hogy a forró, szegény oldat melegét legelőbb is az oldat legforróbb részeinek adja át, ezután a kevésbbé forróknak e. i. t., míg végül megközelítően a kihajtóberendezés kezdeti hőfokával azt elhagyja. («Kezdet» és «vég» mindig a gázkicserélésben levő keringő oldat áramlási irányára vonatkoznak.) Teljesen azonos módon a hideg oldatot gázzal való gazdagbítása után előbb ellenáramban az elnyelető berendezésen vezetjük vissza úgy, hogy a hideg gazdag oldat előbb hozzájárul az elnyeletőkészülék hűtéséhez, mielőtt és pedig megközelítően az elnyelető berendezés kezdeti hőfokával ezt elhagyja. Az abszorpció e mellett magában véve ismert módon, hasonlóan, mint a gáztalanítás, megközelítően reverzibilisen van keresztülvive, azaz gondoskodás történt, hogy a szegény oldat által való abszorpció már azon legmagasabb hőmérsékletnél kezdődjék, melynél ez a nyomás szerint lehetséges és a leghidegebb hőmérsékletnél, a hűtővíz kezdeti hőroér-