67721. lajstromszámú szabadalom • Abszorpciós gép
sékleténél végződik úgy, hogy tehát az abszorpció mindig a telítési nyomáshoz közel eszközöltetik. A kondenzátor és refrigerátor egyelőre változatlanul megtartható. A mellékelt rajz 1. ábrája egy ily gép szkémája. Az (a) elnyeletőkészülékből a hideg gazdag oldat az (e) szivattyú által az (f) csővezetékbe szoríttatik. Az oldat már most, mielőtt az abszorbert elhagyná, ellenáramú hőkicserélésben az abszorberen át visszamegy. azután melegét a (b) kihajtó berendezésből jövő forró szegény oldattal a (p) hőkicserélőberendezésben kicseréli és fönn a (b) kihajtó berendezésbe lép be. Itt, minthogy a gáztalanítás által súlyosabbá válik, lassankint lefelé sülyed és végül (q)-nál a (g) csőbe lép és ezen át, miután előbb a kihajtóberendezésea visszament, (p)-n keresztül (a)-ba visszamegy. A (p) hőkicserélő berendezésben, mint már említettük, melegét a fordított irányban áramló oldattal kicseréli. (e) a kondenzátor, (d) a refrigerátor, (h) a fűtő spirális és (i) a hidegtartó hűtővízspirálisa, (n) a sósvízspirálisa. A melegveszteség a (p) hőkicseréjő berendezésben most már nem nagyobb, mint a folyadékmeleg által való veszteség gőzgépnél. 7 kgr. nyomás alatt levő, telített ammóniákoldatból pl. 50—100° melegítés által 7 kgr. keringő vízre körülbelül 0-65 kgr. ammóniák esik és pedig kerek 315 kalória melegbefektetéssel. Az 1*35 telítési fokig gáztalanított oldat melegének visszanyerése által ehhez körülbelül 65 kalóriával járul hozzá úgy, hogy már csak 250 kalóriát kell kívülről hozzávezetni. Az 1. ábrán föltüntetett példánál csak csekély gáztalanítás van föltételezve úgy, hogy külön hőkicserélőberendezés még mindig előnyös. Az új elrendezés sajátossága és előnye azonban sokkal élesebben lép előtérbe, ha a gáztalanítást továbbhajtjuk. Legelőbb is föltételezzük, hogy a gáztalanítást ép addig hajtjuk, hogy a kihajtó berendezésből jövő szegényoldatnak az elnyeletőberendezésben való abszorpciója már annál a hőmérsékleténél kezdődhetik, melynél az abszorberből jövő gazdag oldat a kihajtó berendezésben gázt fejleszteni kezd. Más szavakkal, a kihajtó berendezés kezdeti hőmérséklete megközelítően egyenlő legyen az abszorber kezdeti hőmérsékletével. Minthogy a leírt elrendezésnél a gazdag oldat hőmérséklete az abszorber elhagyásánál az abszorber kezdeti hőmérsékletével is megegyezik, a kihajtóbereneezés kezdeti hőmérsékletével is megegyezik és megfordítva, a szegényoldat a kihajtóberendezést már az abszorber kezdeti hőfokával hagyja el úgy, hogy külön hőkicserélőberendezés már nem is szükséges. Ezen elrendezés különösen előnyös a folyadékmeleg által való veszteség csökkentésére. A 2. ábrán oly abszorpciós gép van föltüntetve, melynél a kihajtóberendezés és. az abszorber ily módon működnek. A gáztalanítás és abszorpció ismert elvek szerint kamrákra való osztás által megfordithatóvá van alakítva. A rajz úgy van elrendezve, hogy a tartályok egymás fölött fekvő pontjai egyazon hőmérséklettel bírnak, egymás mellett fekvők egyazon nyomással, (g) és (f) tehát egymással nem állanak hővezető kapcsolatban. Már a kihajtó- és elnyeletőberendezés megadott szerkezete folytán lehetséges az abszorpciós gép hatásfokát az eddig ismert legjobb gépekkel szemben 20 százalékkal növelni. Ennek megfelelően sülyed a hűtőgép' kalóriaszükséglete és még nagyobb fokban hűtővízfogyasztása, miután a hűtővíz aránylag magas hőfokig használtatik ki. Ha ezen megfordítható abszorpciós gépek már a legjobb, egyesített gőz- és kompreszsziós gépeknek a (Q0 , Q) hatásfok tekintetétében csak kevéssel állanak mögötte, elméletileg 1-en túl még sem jöhetnek, bár ez termodinamikus szempontból lehetséges volna. Ezen további haladás, mely az abszorpciós gépek teljesítőképességét még lényegesen fokozza úgy, hogy azok elméletileg az egyesített gőz- és kompressziós gépeket fölülmúlják, könnyen sikerül a megadott javításokkal a következő módon: Ha a méreteket úgy választjuk, hogy azonos
