67711. lajstromszámú szabadalom • Szabályozás erőgépek számára
íapítószervekkel látjuk el, melyek a hajtómű terhelésének megfelelően szabályoz tatnak. Az egyik járat föltöltésekor a nyomás a hajtóműben gyorsabban nő, mint a hajtómű 'teljesítményfölvétele úgy, hogy a (7, 8) dugattyúk működtetésére szükséges nyomás esetleg már föllép, mielőtt a hajtómű megfelelő teljesítményt tudna átvinni úgy, hogy a frissgőzvezeték szabályozószerve túlkorán nyílna s a turbina fordulatszáma növekedne. A folyadékhajtómű kiürítésekor az ellentétes folyamat fordulhat elő úgy, hogy a szabályozószerv későn zárna. Szükséges tehát, hogy a szabályzószerv a folyadékhajtómű kiürítésekor gyorsan zárassák, a föltöltéskor ellenben lassan nyittassék. Ezt pl. azáltal lehetne elérni, hogy a (4) és (5) vezetékekbe a folyadékhajtómű és a (6) henger közé oly szelepet iktatunk, mely egyik járat kiürítésekor lehetőleg nagy, valamely járat föltöltésekor pedig kisebb nyílást tesz szabaddá úgy, hogy az előbbi esetben a (7), ill. (8) dugattyúkra ható nyomás gyorsan csökken s a frissgőzvezeték szabályzószerve gyorsan zár, míg az utóbbi esetben a dugattyúra ható nyomás lassabban növekszik, a szabályzószerv tehát lassabban zár. Az a sebesség, mellyel a nyomás növekedik, ill. csökken, a (4), ill. (5) vezeték szelepének szabályozása által állítható be. A frissgőzvezeték szabályozószerve nyitásának késleltetését azáltal is érhetnők el, hogy a (4) és (5) vezetékeket oly helyeken kapcsoljuk a folyadékhajtómű tokjába, melyeken a szabályozó működtetésére szolgáló nyomás a járat föltöltésének csak egy későbbi időpontjában lép föl. A járat föltöltésekor a szabályozószerv nyitásának késleltetését azáltal is elérhetjük, hogy a (4) és (5) vezetékekbe egy kis tartályt iktatunk, mely egy járat föltöltése-' kor először megtöltendő, mielőtt a nyomás a (7) Vagy (8) dugattyúra hathatna. Ha a 3. és 4. ábra értelmében szabályzószerv gyanánt dugattyús tolattyút használunk, a késleltetést a tolattyú túlfödésének mégfelelő kiképzése révén is elérhetjük. Ahelyett, hogy a folyadékhajtóműben lévő abszolút nyomást használnék a (7) és (8) dugattyúk működtetésére, használhatjuk a járat két helyén levő nyomáskülönbséget is, ha a járat egyik helyének nyomását a (7) vagy (8) dugattyú egyik oldalára, a járat egy másik helyén levő nyomást pedig a dugattyúk másik oldalára működtetjük. Ily módon a (7) és (8) dugattyúra ható nyomás független lesz attól a nyomástól, amellyel a szivattyú (visszaszállítószivattyú) a járatot föltölti. Kitűnt ugyanis, hogy a járat egyes helyeinek nyomáskülönbségei függetlenek azon nyomástól, mellyel a visszaszállítószivattyú a járatot föltölti úgy, hogy a (7), ill. (8) dugattyúkra ható nyomások különbsége állandó lesz. A frissgőzvezeték szabályozószerve tehát független lesz a visszaszállítószivattyú nyomásától. A föntiekban a találmány tárgyát gőzturbinából és folyadékhajtóműből álló telepre alkalmazva ismertettük. Alkalmazható azonban lényeges módosítások nélkül gőzgépekből vagy hőerőgépekből és folyadékhajtóműből álló telepeknél is. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szabályozás erőgépek, különösen folyadékhajtóművel kapcsolatos gőz- vagy gázturbinák számára, jellemezve azáltal, hogy a folyadékhajtómű munkafolyadékának nyomása szolgál a hajtógép szabályozására. 2. Az 1. alatti szabályozás foganatosítási alakta, jellemezve azáltal, hogy a folyadékhajtómű munkafolyadékának nyomáscsökkenésekor a hajtógép energiatáplálása csökkentetik. 3. Az 1. és 2. alatti szabályozás foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a folyadékhajtóműfolyadéknyomásának egy bizonyos minimális nyomás alá való csökkenésekor az erőgép szabályozását a folyadéknyomás úgy befolyásolja, hogy az erőgép egy megállapított fordulatszámot túl nem léphet. 4. Az 1—3. alatti szabályozás foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a
