67711. lajstromszámú szabadalom • Szabályozás erőgépek számára

- B -hajtómű neutrális (stop) helyzetében a visszaállítószivattyúban vagy a hajtómű Ó3 a visszaállítószivattyú közti vezetékben levő nyomás befolyásolja az erőgép szabályozását. 5. Az 1—4. alatti szabályozás foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a folyadékhajtómű kiürülésekor a hajtógép üresjáratra szabályozódik. 6. Az 1—5. alatti szabályozás foganatosítási alakja, jellemezve a folyadékhajóraű munkafolyadékának nyomása révén vezérelt olajjal, gőzzel, tápvízzel, vagy egyéb nyomóközeggel működtetett, a hajtógép szabályozószervét mozgató szervomotor által. 7. Az 1—6. alatti szabályozás foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a munkafolyadék nyomása által működtetett szabályzórész caillapítószerkezet gyanánt van kiképezve s ezáltal az erőpép szabályozásának sebességét befolyásolja. 8. Az 1—7. alatti szabályozás foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az erőgép szabályozószerveire ható munkafolyadék szabályozására fojtószervek szolgálnak. 9. Az 1. alatti szabályozás foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az erőgép hajtóközegszabályozószervének idejekoráni nyitása és zárása a folyadékhajtómű teljesítményfölvételének, ill. leadásának sebességétől függ. 10. A 9. alatti szabályozás foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a szabályozószerv érzékenységének beállítására a (6) hengerben ható erőkkel ellentétesen ható erőforrás (11) rúgó ereje módosítható. 11. A 9. és 10. alatti szabályozás foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a szabályozószerv érzékenysége az erőgép főmanöverezőszelepének állásától függővé van téve. 12. A 9—11. alatti szabályozás foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a szabályozószerv befolyásolása a munkafolyadék nyomásának változtatása vagy a hajtóműből a (6) dugattyúhengerbe való átterelése által történik. 13. A 9—12. alatti szabályozás foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a szabályozószerv mozgásának késleltetésére a folyadékhajtómű és a hidraulikus dugattyú közé ismert szabályozószerv (pU tűs szelep) vagy tartály van beiktatva úgy, hogy az egyik járat föltöltésekor a szabályzószerv nyitása késleltetik. 14. A 13. alatti szabályozás foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a hajtómű és az erőhenger közötti vezetékbe oly szabályozószerv van iktatva, mely a járat kiürítésekor nagy nyílást, föltöltésekor ellenben csak kis nyílást tesz szabaddá. 15. A 14. alatti szabályozás foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a szabályozás bármely módjánál a szabályozószerv állásától függetlenül mindig juthat egy bizonyos hajtóközegmennyiség az erőgépbe. 16. A 9—15. alatti szabályozás foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az induláskor szükséges pótló energiamenynyiség szolgáltatására az erőgép még egy külön bebocsátószervvel bír, mely külön szabályozható. 17. Az 1—8. alatti szabályozás foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy az erőgép szabályozására az üzemben lévő járat különböző helvein uralkodó folyadéknyomások különbözete szolgál. (?, rajzlap melléklettel.) MUAS RÉSZVÉNY 1ÁASA6ÁQ XVOWDÁJ* 9UCAPES1BI