67658. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dróttalan távírásra vagy távbeszélésre a földön vagy vízen át

_ Megjelent 1915, évi julius hó 31-é n. MAGY. IvIR. SZABADALMI gjSra HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 67658. szám. VII/j. OSZTÁLY. ' Eljárás dróttalan távírásra vagy távbeszélésre a földön vagy vizén át. SIGNAL-GESELLSCHAFT M. B. H. CÉG KIELBEN. A bejelentés napja 1913 február hó 10-ike. Elsőbbsége 1912 február hó 12-ike. Régóta ismeretes, hogy jeleket két egy­mástól távol fekvő hely között azáltal lehet kicserélni, hogy mindenek előtt a jeladó helyen a földben vagy vízben két elektródát rondezünk el, amelyeken át villamos ára­mot és pedig akár egyen- akár váltóáramot vezetünk a földbe vagy a vízbe és hogy a fölvevőhelyen hasonló földelő berendezéssel olyan áramkört létesítünk, amely az ide ér­kező elektromos áramokat alkalmas fölvevő készülékbe vezeti. Az elért távhatás már most az elektro­mos energiának egymástól egészen külön­böző törvények szerinti átvitelén alapulhat. Az erre vonatkozó két fő határeset a kö­vetkező : Az első határeset az, hogy a jeladó elek­tródái között a földben vagy vízben áram­vonalak terjednek szét, amelyek valamely fölvevőállomás igen érzékeny mérőműsze­reivel még a jeladóhelytől nagy távolságban is kimutathatók. Emellett azonban természetesen a vevő­készüléken szintén szükséges néhány föl­delőhely alkalmazása, amelyek között a jel­adó áramvonalai folytán potenciálkülönbség létesül. Ha a jeladón egyenáramot alkal­mazunk, ezen tiszta áramlási folyamat elmé­letileg és gyakorlatilag egyaránt lehetővé van téve, gyakorlatilag ezen folyamat váltó­áram alkalmazása esetén is végbemegy, föl­téve azonban, hogy a váltóáram frekven­ciája a jeladó és fölvevőkészülék közötti távolsághoz képest nem túlnagy. Mint a tiszta áramlási folyamat elvéből közvetlenül következik, ezen elrendezésnél az elektró­dák összekötővonalainak irányában jelenté­kenyebb távolhatás nem léphet föl, mert ezen irányban elrendezett, elegendő poten^­ciálkülönbséggel biró fölvevőkészülékek el nem képzelhetők. A távolhatás jelenségeinek másik esete a tiszta elektromos sugárzás, azaz energiának a jeladóról nem «quasistationer» elektromos jelenségek következtében való kisugárzása. Ekkor távhatás az elektromos erőnek a fölvevőberendezés két elektródáján kelet­kező fáziseltolódás folytán lép föl. Hogy a fáziseltolódás bekövetkezzék, az elektromos áram frekvenciáját a földelt helyek távol­ságához viszonyítva kellő nagyságúra kell megválasztanunk. Egyszerű elméleti meg­fontolásokból következik már most, hogy a távhatás ilyen fajánál a földelt helyek összekötő vonalára merőlegesen jelentékeny távhatás nem léphet föl, hanem ezen hatás maximuma az összekötő vonal irányábaD következik be. .

Next

/
Thumbnails
Contents