67658. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dróttalan távírásra vagy távbeszélésre a földön vagy vízen át

A vízalatti drótnélküli távírás szempontjából már most lényegében az első folyamat bír gyakorlati jelentőséggel és a találmány ezen alapszik. A találmány abban áll, hogy a jeladó helyen a földelési helyek több olyan csoportjának alkalmazásával, amelyeket különböző fázisú, elektromos árammal táplálnak, áramvonalmező állítunk elő. Hasonlóképen a fölvevő helyen több földelési csoportot alkalmazunk, amelyeken az egyes érkező áramenergiákat egységes hatássá egyesítjük. Ezen eljárással ellentétben a bevezetésben említett normális áramvonal-távírás' esetével, az annál föllépő irányítottságot elkerüljük. A találmányt a következőképen foganatosítjuk: Mint kifejtettük, egyenáram alkalmazása esetén az áramvonalak határozott iránynyal bírnak, amely több elektródapár alkalmazása mellett egyenlő fázisú váltóáram alkalmazása esetén is föllép. Ha azonban az alkalmazott váltóáramok fáziseltolással bírnak, a viszonyok megváltoznak, mint az az alábbiakból néhány foganatosítási példa kapcsán kitűnik: A mellékelt rajzon az (a, b, c és d) a jeladó földbe vagy vízbe sülyesztett elektródáit mutatják, (s, sl) és (S, Sl) pedig egy az áramvonalak pályájába kapcsolt fölvevőhely szondáit jelentik. Az 1. ábrán látható elrendezésnél például a négy, vízbe sülyesztett lemezt egyenlő fáaisú árammal tápláljuk. Tegyük föl már most, hogy az (0) időpontban az (a és b) lap positiv, a (c és d) lap pedig negativ. Ily módon áramvonalmező keletkezik, amely lényegében (a-tól és b-tnl c), illetve (d) felé terjed. A két (s, sl) szondából álló fölvevőkészüléken, mely szondák mindkettője ugyanazon áramvonalon fekhetik, a maximális hatást a (V) vektor irányában érjük el. A (V') vektor irányában a hatás 0. Egy negyed periódus lefolyása után mindkét lemezpár ugyanazon potenciálon van. A (V) vektor is nullává lett. Egy fél periódus lefolyása után a jelenség megfordult, (c és d) pozitivek, (a és d) negativek, (V) ismét a maximumon van, (V') = 0 stb. A hatás irányított marad. Ha azonban a két lemezpáron a táplált váltóáramnak pl. 90°-nyi fáziseltolódásáról gondoskodunk, akkor a (2a), (b és e) ábrákon látható jelenségeket érjük el. A 0 időpontban legyen pl. az (a) lemez pozitiv, a (c) lemez negativ. Akkor (b) és (d) egyenlő potenciállal bír, a maximális hatás (V) vektora merőleges az (a, c)-re; a (b, d)-re merőleges hatás (V' vektor) pedig 0. Egy nyolcad periódus után az (a) pozitiv potenciálja csökken, épen úgy a (c) negativ potenciálja is. Ezzel szemben a (b és d) között lépett föl potenciál (2b ábra), amely pl. (b)-nél pozitiv és (d)-nél negativ. Az áramvonalak már mo3t éppen úgy, mint az 1. ábra esetében (a)-tól és (b)-től (c), illetve (d) felé haladnak és a maximális hatás vektora 45°-kal elfordult. További nyolcad periódus után az (a és c) pontenciálja = 0, a (b) pontenciálja pozitiv, míg a (d) negativ és a (V) vektor kiindulási helyzetéhez képest 90°-al elfordult (1. a 2c ábrát). További negyed periódus után az áramvonalaknak 2b ábrához hasonló képe adódik, azzal a különbséggel, hogy a hatás vektora további 45°-al fordult el. Ily módon az áramvonalak képe megismétlődik, míg egy teljes periódus lefolyása után a 2a ábrán látható kezdeti állapot ismét helyreáll. Természetes, hogy kettőnél több lemezpár is alkalmazható, éppen úgy mint más fázisszögek is. Hasonlóképen két pár összekötővonalainak szögét is 90°-tól eltérően választhatjuk. Mindkét esetben a vektormező nivóvonalainak deformációja következik be. A vektormező annál egyszerűbb és annál inkább közeledik a köralakhoz, minél több elektródapárt alkalmazunk. Fázisaiknak természetesen szabályos sorrendben kell pozitiv vagy negativ forgási értelemben egymásra következniük, azonban mindenkor úgy, hogy az egymásra merőleges kereszteződésű párok egymáshoz képest QO^al eltolt fázisokkal bírjanak. Ekkor a vektor a jeladó körül forog és igen sok lemezpár alkalmazása esetén az integrálhatás a jeladó körüli kör minden egyes pontján lényegében véve ugyanaz marad. Hogy a vevőelrendezésen szintén keresz-