67622. lajstromszámú szabadalom • Vezérlés égési erőgépek befecskendezési szelepeihez

kodik a lassú járat követelményeihez, hanem egyidejűleg a vezérmű minden helyzetében az elősietés- is állandó vagy megközelítőleg állandó marad. A találmány tárgyának jobb megértése végett azt az alábbiakban a mellékelt rajzok kapcsán részletesen ismertetjük. Az 1. ábra közönséges bütykös tárcsás vezérművet és a 2. ábra emeltyűs vezérművet ábrázol a szelepműködtetés eddig szokásos elállításával. A 3. ábra a 2. ábrában föltüntetett berendezésnek a találmány értelmében való átalakítását mutatja. A 4. ábra oly elrendezést szemléltet, amelynél az inga-tengely eltolása a gép fordulatszámától függő szerkezet, például eentri-. fugális ingaszabályozó útján önműködőlég megy végbe. Az 5. és 6. ábra átkormányzó berendezést mutat oldalnézetben, illetve fölüluézetben. A 7. és 8. ábrában a találmány tárgyának oly átkormányzó berendezésefenéi való alkalmazása van föltüntetve, amelyeknél az előre- és hátramenet számára közös bütyök van elrendezve. Mindazon vezérműveknél, amelyek szabályozóval vannak ellátva, a vezérmű tulajdonképeni működtető közege két irányban mozog és pedig egyrészt mindaddig, amíg azt kézzel vagy szabályozóval nem szabályozzuk, a gép ütemével szinkronikusan mozog, ez a főmozgás, amely az esetrőlesetre szükséges üzemnek felel meg; másrészt a szabályozó behatása folytán oly befolyásolást szenved, hogy a főmozgás módosul. A szabályozás eszerint tehát a főmozgás módosításában áll. A főmozgás a legtöbb esetben emeltyűnek helytálló pont körül való forgásában áll. Az emeltyű egyik végén bütyök révén vezérelt görgő ül, míg annak másik vége a szeleptűvel áll csuklós kapcsolatban (1. ábra). A szabályozó mozgást ilyen vezérműveknél a helytálló forgáspontnak eltolása útján érik el. A vezérműflek egy másik foganatosítási alakjánál (2. ábra) exczenterrudat bütyökkel látnak el, amely ismét görgőre hat. A szabályozó mozgás ezen esetben azáltal létesül, hogy a főmozgás tartama alatt az inga helytálló forgáspontja, amelyre az exczenterrúd föl van függesztve, általában exczentermozgás révén körpályán mozog (2. ábra). Ha ezeknél a vezérműveknél a szabályozó a rendes üzemről a megállítási pont felé közelebb lévő pontra szabályoz, akkor az elősietési pont nagy mértékben eltolódik, miáltal erős késői gyújtások következnek be, illetve a gyújtás teljesen kimarad. Ezen pontnál kezdődik a találmány. Az inga végpontjának elforgása ugyanis a találmány értelmében nem történik tetszőleges körön, hanem az olyan körpályán megy végbe, amelynek középpontja meghatározott vezérlési helyzetben az inga és exczenterrúd csuklós összeköttetési pontjával egybe esik. A vezértengelyt már most akképen állítjuk be a forgattyútengelyhez képest, hogy az előbb említett, meghatározott vezérlési helyzetet akkor érjük el, ha a dugattyú vagy dugattyúk azon pontban állanak, amelyben a szelep nyitásának meg kell kezdődnie. Ezen körülmény folytán a szabályozó mozgás a meghatározott vezérlési helyzetben a bütyök és görgő viszonylagos helyzetére befolyással nincsen. Az elősietési pont tehát az összes szabályozási helyzetek számára megmarad. Az összes ábrákban (1) az égőanyagszelep, amely (2) peczekkel van ellátva. A (2) peczek a (4)-nél forgathatóan ágyazott (3) emeltyű (5) karjával áll kapcsolatban. A (3) emeltyű másik (6) karja (7) görgőt hord. A (7) görgő a gép (8) vezértengelyére ékelt (9) bütykös tárcsának támaszkodik, miáltal az a szelepet ismeretes módon nyitja. A szabályozó mozgás emellett a (4) pont eltolásában áll. A 2. ábrában föltüntetett 'vezérműnél a (7) görgő nem bütykös tárcsának támaszkodik, hanem azt a (11) exczenterrúdon ülő (10) bütyök működteti. A (11) exczenterrúd hajtására a (12) vezértengelyre ékelt (13) exczenter szolgál. A (11) exczenterrúd ezenkívül (14)-nél a (15) ingára csuklósan van fölfüggesztve. A szabályozó mozgás ezen