67610. lajstromszámú szabadalom • Szárítóberendezés téglák, tetőcserepek, csempék és effélék számára

Megjelent 1915. évi julius lió 27-én. MAGY. gfev KIR. SZABADALMI fBjf HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 67610. szám. XVlI/c. OSZTÁLYSzárítóberendezés téglák, tetőcserepek, csempék és effélék számára. GROSZ ARTHUR TÉGLAGYÁRI ÜZEMVEZETŐ NÓGRÁD-VERŐCZÉN. A bejelentés napja 1914 julius hó 22-ike. Jelen találmány tárgya szárítóberendezés téglák, tetőcserepek, csempék és effélék számára, melynél a körkemencék füstgázai használtatnak föl a mesterséges szárításra. A eddigelé ismeretessé vált mesterséges szárításra szolgáló berendezések avval a hátránnyal bírnak, hogy bennők a szárítandó nyersárú közvetlenül érintkezik a füstgázokkal, miért is a szárítás egyrészt nem egyenletes, másrészt pedig a szárítóberendezésbe vezetett füstgázok nemcsak a nyersárút teszik tisztátlanná, hanem a magas hőfok és a lerakodó nagymennyiségű korom a kezelő személyzet egészségére is rendkívül ártalmas. A találmánybeli szárítóberendezéssel j mindezen hátrányokat azáltal szüntetjük meg, hogy egyrészt gondoskodunk arról, hogy a körkemencéből jövő füstgázok ne érintkezzenek közvetlenül a szállítandó nyersárúval, másrészt pedig a szárítóberendezést önműködővé tesszük úgy, hogy abba munkásnak egyáltalán nem kell belépnie, miáltal nem csak a nyersárút, hanem a munkásokat is megvédjük a koromtól és a füstgázokban lévő egyéb tisztátlanságoktól. A találmánybeli szárítóberendezés lényege abban áll, hogy a szárítandó nyersárúval megrakott kocsik fölvételére egy kellő hosszúságú (45—50 m.) és előnyösen vasbádogból készült csatornát alkalmazunk, melyet egy jó hőszigetelő anyagból, mint pl. téglából vagy vasbetonból épített, avagy más ismert módon hő ellen szigetelt második csatornával veszünk körül, mimellett a két csatorna kőzött keletkező, gyűrűs köpenyteret a csatorna mellső és hátsó végén teljesen elzárjuk és a köpenytérben a füstgázoknak meghatározott irányban való vezetésére oldalcsatornákat rendezünk el úgy, hogy a szárítóberendezés egyik vége közelében a köpenytérbe bevezetett füstgázok a i belső csatorna külső oldalát körülbelül 4/6

kerületben súrolva a köpenytérben végig húzódnak, mialatt melegségtartalmuk nagy részét a belső csatorna falának leadják, azután pedig irányt változtatva az oldalcsatornákban az exbaustorral vagy más szívóberendezéssel ellátott füstelvezetőcsőbe visszavezettetnek. A nyersárú szárításakor a belső csatornában fejlődő gőzök elvezetése külön csövön keresztül történik, melyben szívóhatást idézünk elő. A mellékelt rajz a jelen találmány tár-