67592. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyadékok gázok és gőzök szárítására

Megjelent 1915. évi jtdins hó 24-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 67592. szám. IV/i. OSZTÁLY. Eljárás folyadékok, gázok és gőzök szárítására. NORSK HYDRO-ELEKTRISK KVAELSTOFAKTÍESELSKAB CÉG KRISTIAN IÁBAN. A bejelentés napja 1913 november hó 22-ilce. Elsőbbsége 1912 november hó 30-ika. Ismeretes vizes folyadékoknak olyan módon való töményítése, hogy azokat szárítóanyagokkal keverjük és azután az elegyből az utóbbinak ellenáramban meleg gázokkal, vízgőzzel vagy máseffélével való kezelése útján kihajtjuk. Az ismeretes eljárások azonban több hátránnyal bírnak. Ha u. i. meleg gázokat használunk a töményítendő . folyadékok kiűzésére, akkor ezek a gázok hígítják a keletkezett gőzöket és ennek folytán a kondenzáló készülékek aránytalanul nagyok lesznek; ha pedig vízgőzt használunk, akkor ez a szárítóanyagot nagy mértékben hígítja úgy, hogy a töményítésnél nem csak a folyadék által fölvett vizet, hanem a kondenzált gőzből fölvett vizet is el kell távolítani. Ajánlották már azt is, hogy más módon, úgy ahogyan pl. a laboratóriumi gyakorlatban szokásos, hozzuk a gőzöket a szárítóanyagokkal érintkezésbe, oly célból, hogy a gőzök koncentrálását elérjük. E mellett azonban többféle nehézségekre akadunk, amelyek pl. abban állanak, hogy a szárítóanyag a közte és a hígított gőzök között föllépő reakció folytán erősen fölmelegszik, vagy pedig abban is, hogy ha a reakciómeleg egy részét hűtés útján mindenütt elvezetjük ott, ahol a gőzök és a szárítóanyag egymással érintkezésbe jutnak, akkor a szárítóanyag a gőzök egy részét fölveszi, mikor is melegveszteségek lépnek föl azáltal, hogy a szárítóanyag a szárítókészülékből való kilépésénél a bevezetett folyadék egy részét magával viszi. Nagyon fontos, hogy ezeket a veszteségeket gyakorlatid módon kiküszöböljük. Pontos továbbá az is, hogy gazdaságos módon kihasználhassuk azt a meleget, amely a gázalakú híg folyadék és a szárítóauyag között föllépő reakció folytán fölszabadul. Ezen meleg kihasználására eddig követett módok nem váltak be. Bejelentő már most azt találta, hogy vizes folyadékok, pl. híg salétromsav töményítésénél gazdaságos módon a következőképen járhatunk el: A töményítendő salétromsavat indirekt fűtéssel fölszerelt desztilláló készülékben pl. külső fűtéssel ellátott kazánban, forrásba hozzuk. Az ekkor keletkező salétromsavgőzöket egy szárítóanyaggal, pl. kénsavval való ellenáramban bevezetjük egy szárítókészülékbe, miáltal a gőzök vize, ha a hőmérséklet a készülékben megfelelő, átmegy a kénsavba úgy, hogy a szárítókészülékből tiszta koncentrált salétromsavgőzök fognak elszállni, amelyeket alkalmas készülékekben kondenzálunk. Ebben a készülékben végbemenő folya-