67588. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gőzöknek könnyen elgőzölögtethető folyadékokat tartalmazó tartányokból a terekből való elillanása megakadályozására

beáló folyadékkal megtöltött közlekedő­edényekből állanak, melyek folyadékföl­szine egyrészt a külléggel és másrészt a lartány belső terével összeköttetésben ál­lanak, mimellett a beeresztőelemeknél a tartány belső terének nyomása alatt álló folyadékfölszin sokszor nagyobb a kül­iég nyomása alatt álló folyadékfölszín­né!, míg a kibocsálóeletneknél a viszony megfordított. A kisebb folyadékfölszinre ható túlnyomás tehát a folyádékfölszin­nck gyors, egészen a közlekedőedénnyel való összeköttetésig való leszorítása ál­tal kisebb ellenállás mellett való kiegyen­lítést enged meg. Ellenben egy ellentétes irányú túlnyomásnak nagyobb ellenállást kellene kiegyenlítenie úgy, hogy tehát egy oly elem, mely ellentétes irányban kapcsolt közlekedőedényekből áll, koráb­ban engedné meg a kiegyenlítést. Azál­tal tehát, hogy a levegő be- és kiáram­lására különválasztott elemek alkalmaz­tatnak, a tartány kiürítésével és megtöl­tésével szembeni ellenállás a legkisebb mértékre korlátozható, ezenkívül pedig, minthogy a két elem egyidejűleg is mű­ködhetik, a gőzök abszorbeálása minden­nemű zárt helyiségekben,, például gyári helyiségekben folytonosan eszközölhető. A rajz 1. és 2. ábrája a be- illetve ki­bocsátóelem egy kiviteli alakjának, a 3. és 4. ábra az elem egy másik kiviteli alakjá­nak és az 5. és 6. ábra egy harmadik kiviteli alakjának vázlatos föltüntetése. A 7. ábra egy többszörös elrendezésű beeresztő­elem kiviteli példája. Az 1. ábra szerinti beeresztőelem a részben abszorbeáló folyadékkal megtöl­tött (1) edényből áll, melyet fölül a (2) födél zár el, melyről a függélyes (3) fal nyúlik le egészen az (1) edény fenekének köze­léig úgy, hogy ezen (3) válaszfal által két (4) és (5) közlekedőedény képeztetik, melyek közül az előbbi sokszor kisebb keresztmetszetű az utóbbinál. A (6) tol­dat a küllégbe torkollik és a (7) toldat a könnyen elgőzölögtethető folyadékot be­fogadó tartánnyal van összekötve. A 2. ábra szerinti kibocsátóelem a most leírt beeresztőelemhez hasonlóan van szerkesztve, tehát a (8) edényből, a (9) födélből, a két (11) és (12) közlekedő edényt képező (10) válaszfalból, — mi­mellett a (12) edény sokszor kisebb ke­resztmetszetű mint a (11) edény — to­vábbá a küllégbe torkolló (13) toldatból és a folyadéktartány fölső részével össze­kötött (14) toldatból áll. Ha a tartányból a folyadékot leereszt­jük, akkor a tartány fölső részében a nyomás csökkenik és a külléghez képest alacsony nyomás áll elő. Minthogy ez az alacsonynyomás az (5) edénybe is tova­terjed, ennek folytán a küllég a (4) edény­ben a kisebb folyadékfölszint lenyomja, és pedig annyira, míg ez a fölszin a (3) válaszfal alsó széle alá sülyed. Most a külső levegő a nyílirányban az (5) edénybe léphet, hol a folyadékon át föl­fele hatol és a (7) toldaton át a folyadék -tartányba áramlik. A folyadéktartányban levő alacsony nyomás a kibocsátóelem (12) edényébe (2. ábra) is tovaterjed és a (13) toldaton át a (11) edénybe belépő külső levegő az ezen edényben lévő folyadékfölszint le­szorítja. Minthogy azonban a (11) edény­ben levő folyadékfölszin fölülete sokszor nagyobb a (4) edényben (1. ábra) levő folyadékfölületnél, ennek folytán a (11) edényben a folyadékfölszin sülyedése nem oly mértékű mint a (4) edényben úgy, hogy tehát csak az 1. ábra szerinti beeresztőelemen át áramolhatik be külső levegő a tartányba, mert a (11) edény­ben a folyadékfölszin nem sülyed le oly gyorsan egészen a (10) válaszfal alsó szé­léig, mint a (4) edény folyadékfölszine a (3) válaszfal alsó széléig. Ha megfordítva, a tartányba folyadé­kot töltünk be, akkor a tartány fölső ré­szében a nyomás erősbödik és a küllég­gel szemben túlnyomás lép föl, ami a tartányban lévő léggőzkeverék elillanását eredményezi. Ennek folytán ez a léggőz­keverék a (12) edényben levő folyadék­fölszint gyorsan egészen a (10) válaszfal alsó széle alá nyomja úgy, hogy a lég-

Next

/
Thumbnails
Contents