67588. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gőzöknek könnyen elgőzölögtethető folyadékokat tartalmazó tartányokból a terekből való elillanása megakadályozására

gőzkeverék a nyílirányban (2. ábra) a (11) edénybe kerül, hol az abszorbeálófolyadékon át fölfelé áramlik, mimellett a gőz visszatartatik, mire a mosott levegő a (13) toldaton át elillanik. Magától értetődik, hogy a tartányban Jévő túlnyomás a beeresztőelem (5) v lényben (1. ábra) is érvényre jut, hol slí nban a folyadékfölszint nem fogja ugy. nazon mértékben leszorítani, mint a {12) e ínyben úgy, hogy tehát a nyomáskiegyeii 'tés csak a kibocsátóelemen (2. ábra) át ^rténik. A be- és ibocsátóelemek tehát különböző ellenáh sokat fejtenek ki a két áramlási iránny 1 szemben úgy, hogy a levegő csak az 1

. ábrabeli beereszlőclemen át áramok ^ik be és csak a 2. ábra szerinti kibocsatóelemen át távozhatik el. Emellett a két szűk és bő köz-Jekedőedény közötti arány megfelelő megválasztása által a beeresztőelem beáramlási ellenállása és a kibocsátóelem kiáramlási ellenállása a legkisebb mérlékre csökkenthető anélkül, hogy a tömítés biztossága és a gőzök abszorpciójának tökéletessége befolyásoltatnék. A 3. ábra szerinti kivileli alaknál a beeresztőelem a zárt (15) edényből áll, mely fölül a küllégbe torkoló (16) toldatot tartja. A (15) edény belsejében a helytálló (17) edény van búvárharangszeiűen elrendezve, melynek oldalfalai részben a (15) edényben lévő folyadékba nyúlnak. A (15) edénybe a folyadéktarián nyal összeköttetésben álló (18) cső n\ úlik föl alulról, mely egészen a (17) edény fenekéig terjed és ezen edény légterében a (19) nyílással van ellátva. A (17) edény keresztmetszete csak kevéssel kisebb a (15) edény keresztmetszeténél úgy, hogy a két edény között csak a (20) gyűrfítér marad szabadon. Ily módon tehát ezen kiviteli alaknál is két különböző keresztmetszetű (17) és (20) közlekedőedény képződik, melyek egyikének a (20) közlekedőedénynek légtere a (16) oldaton át a külléggel és a másik (17) közlekedőedény a (18) csövön ál a folyadéktartánnyal van összekötve. Ezen beeresztőelem működési módja tehát pontosan ugyanaz, mint a föntebb, az 1. ábra kapcsán leírt működési mód. A 4. ábra hasonló szerkezetű kibocsátóelemet mnlat, mimellett a (21) edényben, mely fölül a küllégbe torkoló (22) toldattal van ellátva, a helytálló búvárharangszerű (23) edény van elhelyezve, melynek oldalfalai részben a (21) edény abszorbeáló folyadékába nyúlnak. A (21) edénybe a (24) nyílással ellátott (25) cső hatol be alulról, mely a folyadéktartánynyal van összekötve. Itt azonban a (23) edény keresztmetszete jelentékenyen kisebb a (21) edény keresztmetszeténél úgy, hogy a két edény között maradó (26) gyűrűtér sokszor nagyobb a (25) edény szabad belső keresztmetszeténél. A folyadéktartány tehát a (23, 26) közlekedőedények közül a kisebb keresztmetszetűvel, míg a küllég a nagyobb keresztmetszetűvel áll összeköttetésben, tehát a kapcsolatok ugyanolyanok, mint a 2. ábra szerint. Ennek folytán a működési mód is pontosan megegyezik a 2. ábra kapcsán leírttal. Míg a 3. és 4. ábrabeli kiviteli alakoknál a fölső (16) illetve (22) toldatok a külléggel és az alsó (18) illetve (25) toldatok a folyadéktartánnyal állnak összeköttetésben, addig ezek a viszonyok az 5. és 6. ábra szerinti kiviteli "alakoknál megfordítottak. Az 5. ábra szerinti beeresztőelem tehát épúgy építendő, mint a 4. ábra szerinti kibocsátóelem, míg a 6. ábrabeli kibocsátóelem a 3. ábrabeli beeresztőeíemhez hasonlóan képezendő ki, azaz az 5. ábrabeli beeresztőelemnél a külső és a belső edény közötti gyűrűtérnek nagyobbnak kell lennie a belső edény keresztmetszeténél,míg a 6 ábra szerinti kibocsátóelemnél a mondott gyűrűtérnelc kisebbnek kell lennie a belső edény belső terénél. A tökéletes abszorbeálás céljára a be-és kibocsátóelemek egymás mögött többszörös elrendezésben is alkalmazhatók, amint ezt például a 7. ábra egy beeresz-