67541. lajstromszámú szabadalom • Tű beszélőgépek számára

olyan méretű és alakú acéltű, ezen néhány fordulat után azonban a wolfrámtű további kopása sokkal lassúbb, mint az acéltűé. Tény, hogy a hanglemeznek néhány fordulata után, araikor az első kopás bekövetkezett, a tűnek további kopása oly kis mérvű, hogy az gyakorlatilag számba sem jön. A kereskedelmi árút képező hanglemezeken lévő fölvételeknek reprodukálására használt wolfrámtű kopásának nagysága abból a tényből Secsülhető meg, hogy míg egy oly acéltűnek csúcsa, mely a hanglemezen kétszer vagy háromszor futott végig, rendesen annyira elkopik, hogy azon egy váll keletkezik és hogy az a hangvonalnak falait csakhamar oly mértékben megrongálja, hogy a reprodukált hang igen érthetetlenné válik, addig a wolfrámtű három-négyszázszor is végigvezethető a hanglemezen, mielőtt a reprodukció érthetetlenné kezd válni. Ha a wolfrámtűnek csúcsa a hanglemez anyagának koptató hatása alatt oly mértékben kopott el, hogy a tű a hangvonalba már egészen beleillik, akkor a csúcsnak további kopása igen kis mérvű, mert a tűnek csúcsa és a hangvonalnak falai között ekkor az érintkezési fölületet aránylag nagy mérvben megnagyobbodott, a fölületegységre eső kopási erő tehát csökkent. A mellékelt rajzban a találmányt képező tűnek több foganatosítási alakja van föltüntetve. Az 1. ábra egy beszélőgép wolfrámtűvel fölszerelt hangszelencéjének és a tűvel kapcsolódó hanglemezének oldalnézete; a tű a rajznak érthetőbbé tétele céljából torzítva, nagyobb léptékben van föltüntetve. A 2. ábra a wolfrámtűnek a természetesnél sokkal nagyobb léptékben föltüntetett oldalnézete. A 3. ábra metszet a 2. ábráuak 3—3 vonala szerint. A 4. ábra'a wolfrámtű egy más foganatosítási alakjának a természetesnél sokkal nagyobb léptékben föltüntetett oldalnézete. Az . 5. ábra metszet a 4. ábrának 5—5 vonala szerint. A 6. ábra a hangvonalnak a természetesnél sokkal nagyobb léptékben föltüntetett nézete és két, ezen hangvonallal együttműködő, a 2, illetve a 4. ábrában föltüntetett alakban foganatosított tűnek harántmetszete a hanglemeznek föJszínébe eső sík szerint. A 7. ábra a tű egy további foganatosítási alakjának a természetesnél sokkal nagyobb léptékben föltüntetett hosszmetszete. Az ismert módon kiképezett (1) hangszelencébe (1. ábra) a találmányt képező (2) tű van befogva, mely a közönséges kereskedelmi árút képező (3) hanglemeznek hangvonalával működik együtt. Célszerű, ha ezen hanglemez akként van kiképezve, hogy a (4) hangvonal (6. ábra) lényegében spirális alakkal bír és egy, a hanglemeznek homlokfölületébe bekarcolt, egymással párhuzamos a hanghullámoknak megfelelő hullámvonal szerint alakított oldalfalakkal biró horony alakjában van kiképezve. Lehetne azonban oly hanglemezt is alkalmazni, melynél a hangvonalnak feneke van a hanghullámoknak megfelelően hullámosan alakítva. A találmányt képező tűnek egyik igen kielégítő eredménnyel dolgozó foganatosítási alakja egy, a beszélőgépeknél használatos acéltűknek alakjával és méreteivel biró, hengeralakú (5) szárból (2. ábra), a kúpalakú (6) átmeneti részből és a (7) csúcsból áll, mely köralakú harántmetszettel és a ha'ngvoaal oldalfalainak egymástól való távolságánál valamivel kisebb átmérővel bír, hogy a csúcsnak oldalfölületein, annak kopott és ép része között egy váll létesülhessen. A csúcsnak (8) vége a hangvonal harántmetszetének megfelelően van alakítva. A (7) csúcs wolframból, az (5) szár és a (6) átmeneti rész wolframból vagy más fémből készül. A tűnek egy másik foganatosítási alakja ezen foganatosítási alaktól csakis a tűnek alakja tekintetében tér el. Ezen másik foganatosítási alak (9) csúcsának harántmetszete (4. ábra) ellip3isalakkal bír és a tűnek használatánál a tű akként fogatik be, hogy a harántmetszetnek nagy7

obb tengelye (6. ábra) a (4) hangvonalnak hossztengelyéhez derék-