67537. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aszfaltanyagoknak kiválasztására sötét ásványolajokból

— 2 -^áramra, mely aránylag csekély harántmetszettel bír és alacsony hőfokú vizet vezet nagy sebességgel a henger felé fordított födélfölület előtt és másrészt oly áramra, mely a fődéinek még megmaradó többi harántmetszetét járja át aránylag csekély sebességgel és melynek hőmérséklete esetleg jóval magasabb lehet (de nem kell magasabbnak lennie), mint a másik áramé. Ily módon a hiba beszüntetése iránt ott intézkedünk, ahol az keletkezik, vagyis azon födélfölületnél, mely az égési teret elzárja. Ezáltal lehetővé válik ezen födélfölületet annyira lehűteni, hogy annak hőmérséklete csak kevéssel válhatik nagyobbá, mint a többi födélrészeké. Bármily nagy legyen is az égési térbeh fejlődő hő, az említett födélföliiletből a kellő hőmennyiség a leírt módon mindenkor elvezethető és ez az, ami egyedül fontos. A hűtővízáramnak nagy sebessége és aránylag csekély harántmetszete képezi a dolog lényegét, mert egy nagy harántmetszetű hűtőtéren sok hideg víznek aránylag lassú átvezetése mit se használ. Ezáltal ugyanis az e^ész forró falrészek sohasem részesülnek hatásos hűtésben, mivel azokon mindig képződnek forró vízrétegek, melyek nem ragadlatnák tova, sőt ezeken a helyeken gőz is képződik, mely a hűtővíz beáramlását egyáltalán megakadályozza. A találmány lényegét képező utat mindeddig már azért sem követték, mivel azon téves fölfogás uralkodott, hogy igen erős hőelvesztés, különösen az égési lérből, a Diesel-motor hatásfokára káros. Ha ugyanis a hengerfödelet, mint azt a jelen találmány célozza, feszültségektől mentesíteni vagyis annak különböző részeit közel egyenlő hőmérsékleten tartani akarjuk, akkor az égési térből rengeteg hőmennyiségeket kell a hűtővízbe átvezetni. Számos kísérleten alapuló ta- • pasztalataínk már most azt eredményeztek, hogy a Diesel-mótor hatásfokára nemcsak hogy nem káros, hanem határozottan igen előnyös, ha éppen az égési teret hűtjük hatásosan. És éppen ezen fölismerés után jöhetett csak létre a jelen találmány, melynél különben még oly eszközöket is kellett találni, melyek a henger felé fordított födélfölület bői ily intenzív hőelvezetést tesznek lehetővé. A találmánynak egyik legegyszerűbb megvalósítására a mellékelt rajz 1. és 2. ábráiban hossz, ill. harántmetszetben föltüntetelt foganatosítási alak alkalmas. A dugattyurúd számára szolgáló (a) furattal és a szelep számára szolgáló (b) furatokkal ellátott hengerfödélnek hűtőtere az (o) válaszfallal két egyenlőtlen nagyságú részre van osztva, melyek közül a fölső, vagyis a henger felé fordított rész sokkal alacsonyabb, mint a másik, A hűtővíz tehát, mely pl. (d)-nél be- és (e)-nél kiáramlik és melyet szivattyú vagy vízvezeték frissen szállít, a hűtőtér fölső részén aránylag nagy sebességgel áramlik át és az előzőkben említett hatásokat eredményezi. Az alsó hűtőteret egy külön (f) bebocsátónyíláson át tápláljuk, vagy pedig lehet a fölső hűtőtéren már átáramolt vizet, pl. a 3. ábrában szemléltetett módon az (i) nyíláson át az alsó hűtőtérbe bocsátani. Hogy ekkor ezen víz az alsó hűtőtérbe való jutásnál már magasabb hőmérséklettel bír, az mit sem árt, mivel annak további útjában már csak aránylag kevés hőt kell elvezetnie. A hatás, különösen a fölső hűtőtérben, szükség esetén egyenletesebbé tehető azáltal, hogy a hűtővizet nemcsak egy pontban, hanem a födélkerületnek több pontján vezetjük be és el A hűlőhatás továbbá azáltal fokozható, hogy a vízáramot, az (o) fal segélyével eszközölt fölosztáson kívül, akként vezetjük, hogy az a födél belsejét áthatoló részeket, vagyis az (a, b. c) nyílásokon átjáró szelep- és dúgattyúrúdtoldatokat lehetőleg egyenletesen körüláramolja. Ezen • célból a hűtőtérben az (1) nyúlványok vannak elrendezve, minek következtében a 2. ábrába berajzolt nyilak irányában haladó vízáramnak harántmetszete mindenhol közel egyenlővé tétetik. A hűtő