67263. lajstromszámú szabadalom • Építőkő falazat vagy efféle előállítására

a szokásos méretű köveknél a végleges | méretekhez hozzáadandók. A falazat sarkának előállítása alkalmával a találmány értelmében való építőkő kissé meg van változtatva, amennyiben az alsó hosszbordák, valamint a fölső kiugrások a falazat kész sarka által' képezett szögnek megfelelő szögben, pl. derékszögben vannak egymáshoz képest elrendezve, hogy ezen a helyen a kövek jobb kötődését érjük el. A találmány tárgyának néhány foganatosítási alakját a mellékelt rajz mutatja, még pedig az 1. ábra az építőkő távlati képét, a 2. ábra a falazat sarkának fölülnézetét, a 3. ábra pedig távlati képét mutatja, a 4—6. ábrák egy-egy a falazaton át vett metszetet tüntetnek föl, míg a 7., 8. .és a 10—12. ábrákon az építőkő különböző foganatosítási alakjai láthatók. A 9. ábra a falazatsarok távlati képét tünteti föl. Ámbár a találmány értelmében való építőkő természetesen minden kivánt alakban és nagyságban állítható elő, mégis célszerű a rendes tégla méreteinek magfelelően való előállítása. Az 1. ábrán látható (I) kő a (2) vízszintes fallal van ellátva, melynek alsó oldalán lefelé irányított, hosszirányú (3, 4, 5) bordák vannak alkalmazva. A bordák száma és magassága magától értetődően különbözőképen választható; ha azonban magasságuk bizonyos méretet méghalad, szükségessé válik merevítő bordáknak a hosszirányú bordák között való elrendezése, amint ezt a 11. és 12. ábrákból láthatjuk. A két külső (3) és (5) borda belső oldalán a kiugró (7) ós (8) szegélylyel van ellátva a, bordák föl fekvési fölületének növelése céljából, míg ezen szegélyek (9), (10) ferde fölületei egymás között és a (2) fal fölső oldalán alkalmazott kiugrásokon vagy (12, 13) bordákon levő, megfelelő (14, 15) ferde fölületek között a (II) habarcsot fogadják be. Az alámetszett (13, 13) bordáknak azonban még azon további céljuk van, hogy megkönnyítik a kőnek a munkás által való megfogását. Természetesen a két belső (16, 17) borda is alá lehet metszve, amint ez a 8. ábrán föl van tételezve, ami különösen aránylag nagy szélességgel bíró köveknél előnyös. A (16, 17) bordák között fekvő (18) fölület és a külső (12, 13) bordák mellett fekvő (19 és 20) fölületek a közbenső (4) borda, illetve a következő kő (5. é3 6. ábra) (3 és 5) bordái számára való habarcs befogadására szolgálnak, mely habarcs természetesen a (9, 10) és (14, 15) ferde fölületek közé is behatol. A (18) fölület szélessége egyetlen közbenső (4) borda szélességének felelhet meg (5. és 6. ábra), vagy pedig két külső (3, 5) borda szélességéhez illeszkedhetik (4. ábra). Az említett ábrákból az is kitűnik, hogy a nedvesség a fal egyik oldaláról a másikhoz nem léphet át, miután a habarcsréteg összefüggése meg van szakítva és a nedvességnek a különböző (12, 16, 17 és 13) kiugrásokon, valamint az ezek között fekvő, száraz (21, 22) fölületeken kellene áthaladnia. Amint a rajzokból mégállapítható, a találmány értelmében való kövek segítségével előállított fal egymás fölött és egymás mellett elrendezett, vízszintes légcsatornák sorait tartalmazza, továbbá a különböző kövek közbenső ós külső összekötő helyei mentén a fal egész hosszán végigfutó, de harántirányban egymástól elválasztott habarcsrétegekkel bír. A külső habarcsrétegen esetleg behatoló nedvesség tehát csak úgy juthatna a fal másik oldalára, ha a külső légtéren, a közbenső habarcsrétegei), a belső légcsatornán és a belső habarcsrétegen haladna át. A 4. ábrán föltüntetett falazatnál mindenekelőtt két (1) követ úgy fektetünk egymásra, hogy az alsó, hosszirányú bordák egymás felé vannak fordítva; ekkor a közöttük előálló üreges teret a (23) betonnal töltjük meg, melyet a (24, 25) vasbetétekkel erősíthetünk meg. Erre több, csak két hosszirányú bordával ellátott kő következik egészen a (27) haránttartó magasságáig, mimellett az egyes (27) tartók között levő terek közönséges (26) téglák vagy kövek segítségével tölthetők ki, melyeket