67263. lajstromszámú szabadalom • Építőkő falazat vagy efféle előállítására

alkalmas hosszra méretezünk vagy törünk le. A (27) tartó a (28) habarcsrétegen nyugszik, a súlynak az (1) kövön való egyenletesebb elosztása végett. A 6. ábrán látható falazatnál a (29) haránttartók az alapzat fölött meglehetős magasságban vannak elrendezve, mimellett azonban az (1) kő a szokásos módon van alkalmazva. A közvetlenül a (29) tartó alatt fekvő kő (30) betonnal van kitöltve és fölső oldalán, körülbelül a közepéig a (29) tartók számára betonból való (31) fölfekvési réteggel van ellátva. A (29) tartóhoz csatlakozó (26) kövek természetesen a többi kő szélességének felével, illetve csak két hosszirányú bordával bírnak. Az 5. ábra metszetben mellső falat tüntet föl, melynek hátsó (32) oldala az (1) alakkövekből van kiképezve. (33) jelöli a 10. ábrán távlati képen látható lcötőt, mely csak két fölső (17) és (13') kiugrással bír, míg a (12') és (16) kiugrások nincsenek meg. Ezen kiugrások a kőnek formálása közben, megszáradása előtt távolíthatók el, hogy ennek folytán a munkásnak ezen bordákat utólagosan ne kelljen letörnie.' A (33) kő a (34) kötőkő befogadására szolgál. Ezen kötőkövek természetesen tetszőleges számú rétegben alkalmazhatók. A 11. és 12. ábrákon föltüntetett foganatosítási alakoknál az alsó, hosszirányú (3, 4, 5) bordák a harántirányú (6) bordák segítségével vannak merevítve, ami különösen azon esetben előnyös, illetve szükséges, ha a hosszirányú bordákat nagyobb magasságban, illetve a követ nagyobb vastagságban akarjuk kiképezni. Ezen merevítő bordáknak azonban minden esetben, aliár a hosszirányú bordák közepén, akár tovább lefelé vannak elrendezve, a hosszirányú bordáknál kiugró részeket kell szabadon meghagyniok (12. ábra), mely részek a következő kő szemben fekvő oldalán a habarcsba hatolnak be. A falazat sarkának előállításánál a 2. és 3. ábrán föltüntetett sarokkő alkalmazható, mely ugyanolyan módon van kiképezve, mint az 1. ábrán látható kő, de használható ezen célra rendes, függőleges (36) csatornával ellátott (35) tégla is (9. ábra). Az utóbbi esetben a (37) alakkő fölé a (38) kő nyúlik, melyről fölső felén a (12, 13, 16 és 17) kiugrások részben el vannak távolítva, hogy a következő (35) és (37) követ lehessen a (38) kőre fektetni. A 2. és 3. ábrán látható külön (39) sarokkövek alkalmazása esetén a kiugrásoknak a fölső oldalon való eltávolítására nincB szükség. Ezen kiugrások, valamint az alsó, hosszirányú bordák egymáshoz képest derékszögben vagy más oly szögben vannak elrendezve, mely a kész falazatsarok által bezárt szögnek felel meg. Ezen alakkövek azáltal állíttatnak elő, hogy az 1. ábrán látható két követ egy-egy oldalán a kívánt szögben ferdén levágunk és ezen két követ azután egymáshoz illesztjük, mire az így keletkezett kő a kemencében a szokásos módon égettetik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Építőkő falazat vagy efféle előállítására, azáltal jellemezve, hogy körülbelül vízszintes irányú fallal van ellátva, melynek alsó oldalán több, hosszirányú borda, fölső oldalán pedig két-két hosszirányú borda között egy pár kiugrás vagy kidudorodás van alkalmazva, mimellett az ezen kidudorodások mellett lévő fölületek a következő kő hosszirányú bordái számára való habarcs befogadására szolgálnak, minek folytán a falazatban vízszintes légcsatornák képeztetnek és a kő fölső oldalán levő kiugrások a nedvességnek a falazat egyik oldaláról a másikhoz való átlépését megakadályozzák. 2. Az igényben védett épitőkő foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a (3, 5) hosszirányú bordák célszerűen belső oldalukon a (9, 10) kiugró szegélyekkel vannak ellátva, azon célból? hogy a bordák fölfekvő fölülete növeltessék. 3. Az 1. és 2. igényben védett építőkő foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy célszerűen a külső (12, 13) kiugrások a (2) fal fölső oldalán a (9, 10)