67197. lajstromszámú szabadalom • Vízhevítőberendezés

Megjelent 1915. évi juuius hó 14-én. MAG\. ffa KIR. SZABADALMI fj||f

f HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 67197. szám. ! H/h. OSZTÁLYVízhevítőberendezés. JUNKERS HUGÓ TANÁR AACHEN-FRANKENBURGBAN. A bejelentés napja 1914 március hó 19-ike. Elsőbbsége 1913 március hó 22-ike. A találmány tárgya vízhevítőberende- 1 zés, különösen gázfűtéssel és első sorban központi üzemű telepek, például házi és gazdasági telepek számára alkalmas. Vízhevítéshez eddig használatos készülékek két csoportba oszthatók. Az első csoportba tartoznak az áramhevítők, melyeknél a víz a hevítőn való átáramlás közben melegedik föl anélkül, hogy a hevítőben nagyobb vízkészlet gyűlne össze úgy, hogy tehát a melegfejlesztés mindig egyenlő a melegelvonással, mert mindkettő időbelileg mindig egybe esik. A másik csoport a készlethevítőket öleli föl, amelyeknél nagyobb vízmennyiséget készlet gyanánt hevítenek úgy, hogy a melegfejlesztés és a melegvíz elvezetés időbelileg nem esnek egybe és ennélfogva nem kell, hogy azok mindenkor egymásnak megfeleljenek. Mindkét készülékcsoport természetében rejlik, hogy azoknak nagyon sok hátránya van, melyek a melegvízszükséglet egyes eseteinek sajátságai szerint nyilvánulnak meg. Az áramhevítők a meleggyűjtő hiánya folytán kevésbé alkalmasak oly esetekben, amidőn gyakrabban kisebb vízmennyiségekre gyorsan van szükség, mint például ' mosdóknál vagy mosdóasztaloknál vagy I a konyhában ételkészítéshez. Másrészt viszont a készlethevítők kevésbé alkalmasak nagyobb vízmennyiségek szolgáltatására, különösen ritka használat esetén, mint például fürdőknél, konyhában melegvíznek öblílési célokra való használatánál vagy mosókonyhákban, mert azok aránylag nagy vízkészletének huzamosabb ideig való melegentartása nagy és drága hevítők alkalmazását teszi szükségessé és az üzem a hosszabb ideig tartó állandó melegveszteségek miatt költséges. Az eddig ismert folyadékhevítők tehát egyenként nem alkalmasak arra, hogy a házi és gazdasági üzemben föllépő sokoldalú melegvízszükséglet nagyon különböző követelményeinek kielégítő módon megteleljenek. Egy-egy áraűihevítőnek és készlethevítőnek egyszerű egyesítésével sem érhető el kielégítő megoldás, mert ezen megoldásnál a vezetékek és csapszerkezetek kettős tehát drága hálózatára volna szükség, illetőleg a különböző csaphelyeket az azokkal szemben támasztott követelmények szerint vagy az árambevítőtiöz vagy a készlethevítőhöz kellene kapcsolni, végül, mert oly fogyasztási helyeknél, amelyeknél nagyon gyak-