67132. lajstromszámú szabadalom • Mesterséges láthatás
az irányban jön létre, amelyben nagy pontosság szükséges. Másrészt aránylag nagy az a nyomaték, amellyel a súlypontban támadó erők a megfigyelési irányra merőleges tengelyt befolyásolják úgy, hogy gyors bclengés éretik el, amint ez a megfigyelések gyors egymásrakövelkezéséhez kívánatos. A találmány szerinti mesterséges láthatár továbbá oly berendezéssel van ellátva. melynek segélyével a mozgó készülék súlypontja a pörgettyűtengelyhez képest eltolható. A súlypont ezen eltolása állal a pörgettyűi oly előnyomulásra kényszerűjük. melynek nagysága és iránya olymódon határozható meg, hogy pörgellyüiengely. mely a világűrben irányát megíarianá. a föld mozgását követi és a föld iölületére állandóan merőleges marad. A 38985. számú szabadalmi leírás hasonló ])erendezést ismertei. A rajzokon a találmány kiviteli alakja vázlatosan van íölsüntetve. Az 1. és 2. ábra a készüléknek két egymásra merőleges függélyes metszete, a 3. ábra alaprajza és a 4. ábra -egy részletei mutat. (1; egy talpat jelöl, mely a hajó valamely alkalmas helyén, vagy egy hordozható állványzaton erősít telik meg. A talpban a hengeres (2) csap segélyével a (3) tok van forgalhaíóan ágyazva, mely az (1) talpon megerősített (5) beosztással összeműködő (4) mutatót tartja úgy, hogy e helyen a helytálló (1) talp és a forgatható Í‘A) tok közötti szögeltolódások leolvashatók. A (3) tokban ágyak és (G) élek segélyével a (7) gyűrű van a képzelt (6—G) tengely körül forgathatóan fölfüggesztve, mely a (8) élek és élágyak segélyével a minden oldalról zárt (9) szelencét tartja, mely a képzelt (8--8) tengely körül lenghet. A (9) szelencének a (3) tokon belül való fölfüggesztése, mini azt a 3. ábra mutatja, hasonló a közönséges kardanikus fölfüggeszléshez, azonban ettől abban különbözik,— ami épen a jelen találmány lényeges jellemzőjét képezi, — hogy a képzelt (G - G) forgástengely nem metszi a képzelt (8—8) forgástengelyt. Mint azt az 1. és 2. ábra összehasonlítása mulatja, a két tengely különböző síkokban fekszik úgy, hogy a (9) szelence és az ezzel szilárdan összekötött részek súlypontja csak kevéssel fekszik a (8—8) tengely alolt, azonban jelentékenyen távolabban (a hajó fajtája és a kívánt pontosság szerint pl. 2—10-szer oly távol) áll a (G—6) feng-ly alatt. Ha tehát a pörgettyű nem futna, akkor a (9) szelencének a (6 —6) tengely körüli lengéslartama más lenne, mint a (8-8) tengely körül való lengésnél. A (9) szelence a (10) és (11) golyós csapágyakban a (13) pörgettyűi túrija, mely a rajzon pontozott vonalakkal jeleztetelt. A pörgettyűt egy telszésszerinti motor állandóan forgásban tartja. A mólorl a szelence eltakarja, miért is a rajzon nem látható. A (9) szelence fölső vége továbbá a (14) lükről tartja, mely a pörgettyű tengelyére pontosan merőlegesen van elhelyezve. A szelencén ezenkívül a (15) gyűrű van forgalhaíóan elrendezve, mely a (1G) szabályozósúly tarlója gyanánt szolgál. A (1G) súly segélyével a rendszer súlypontja a pörgettyűtengelyből kimozgalható és az utóbbi a föídforgás hatásál kompenzáló előnyomulásra kényszeríthető. A (1G) súly a forgatható (15) gyűrűn megerősített (17) csavarorsóra van fölcsavarva és az utóbbin való forgatása által beállíi ható. A súly helyzete és a (13) pörgettyű tengelyétől való távolsága a (20) beosztáson olvasható le (3. ábra). A (9) szelencével még a gyűrűalakú (21) tartány van szilárdan összekötve, mely az 1. és 2. ábrán részben metszetben van föltüntetve. Ez a lartány részben folyadékkal, pl. higannyal, olajjal vagy hasonlóval van megtöltve és ezenkívül több (22) válaszfalat tartalmaz, melyek alul szabályozható nagyságú, kis átfolyatónyílásokkal vannak ellátva. Ezen elrendezés által a pörgettyűnek a függélyes körüli előrenyomulási mozgásai erősen fékeztetnek, amikor a pörgettyűlengely
