67070. lajstromszámú szabadalom • Vákuumbiztosító berendezés
— 2 — bizonyos nagysága van, amel) a szelepre vonatkozólag most következő l *rás alapján könnyű szerrel megállapítha ó. Az (r) súlyt egy rúgó is helyettesítheti. Rendes üzemben, vagyis amiko a vízisugárszivattyú levegőt és gázokat ivolít el a kondenzátorból egyrészt kell, íogy a víznyomás a fúvóka előtli térben elegendő nagy legyen, hogy a víz mt felelő sebességgel follyék ki a fúvókái ól, másrészt pedig kell, hogy a vízsugárs. 'vattyú lefolyócsöve szabad legyen. A víi sugárszivaltyá ezen két helye közli nyo máskülönbség mutatkozik az (1) ábrában látható kettős dugattyú (s) és (t) fele között. Az (s) rész fölött a kis nyomás uralkodik, (t) alatt pedig a magasabb nyomás. A i'endes üzemnél a víznyomás különbsége oly nagy, hogy a hatásos dugattyú-fölftletek méretei mellett legyőzi az (r) súly erejét. Az egy testet képező (s) (t) dugattyútest épen ezért magasra tolódik, evvel együtt a (h) szelep ülőkéjéről fölemelődik, és a (g) nyílás szabaddá válik. Ily módon a vízsugárszivattyú és a kondenzátor közti összekötő vezeték, azaz a1 gázvezeték nyitva van. Egyúttal a felső, (s) dugattyú elhaladt az (y) nyílásokon túl, tehát elzárta az (u) tér és a vízsugárszivattyú közti összeköttetést. Ekkor történik a rendes légeltávolítás. Ha a vízsugárszivattyú többé nem szív, mert a vízsugárszivattyúhoz való vízhozzáfolyást elzárják, vagy a fúvóka -előtti térben a nyomás egyéb, előre nem látható okból eltűnik, akkor megszűnik az említett nyomáskülönbség, és az (s) {t) kettős dugattyú fölött és alatt azonos lesz a nyomás. Még mielőtt a nyomás teljesen kiegyenlítődnék, a vízsugárszivattyú nem működik már többé biztosan, ezért az (r) súlyról gondoskodunk, amelynek segélyével az (s) (t) kettős dugattyú a (h) szelepet nyomban zárja, mihelyt annyira csökkent a nyomás, hogy a vízsugárszivattyú nem szív többé biztosan. Ekior a (g) szelepnyílás és evvel együtt a vízsugárszivattyú és a kondenzátor tér közti összekötő vezeték el van zárva, azonkívül a fölső (s) dugattyú lefelé haladt már az (y) nyílások alá, és így az (u) tér, valamint a vízsugárszivattyú szívótere közt összeköttetést létesített. A vízsugárszivattyúban levő vákuum folytán J nyílik a (\v) szelep, és betólul a levegő, amíg csak a vízsugárszivattyúban is atmoszférikus nyomás nem lesz. így a vízsugárszivattyú nem tud visszafelé vizet felszívni. A (w) nyíláson akkor van csak visszacsappanó szelep, ha a vízlefolyás nivója miatt van reá szükség. Ugy történik hát a vákuum biztosítása, hogy a vízsugárszivattyú üzemvizének , yomáscsökkenésére kényszermozgású n <pdon elzáródik a kondenzátor és vízsuga szivattyú közti összeköttetés, sem víz, L ^.m külső levegő nem juthat a vákuuL térbe. Kettős lesz a biztosítás az (y) nyílá, ok működésére, mert így meg az előbbi vákuumbiztosítás mellett megszűnik ann, k a lehetősége, hogy a vízsugárszivatt} i lefolyócsövéből visszafelé follyék a víz. Mihelyt a vú 'ugárszivaltyú újból rendes üzembe jut, n (g) nyílás önműködőlég kinyílik, és a. (y) nyílások ugyancsak önműködőlég t'záródnak. Megtörténhetik, hv gy a vízsugárszivattyú megindításakor a lefolyó cső bármi okból zárva vagy eltömődve van, mikor is a víz nem fol} hátik le a rendes úton, hanem megU Iti a vízsugárszivattyú keverőterét, és < gázvezetéken át a kondenzátorba ömlei. ík, ha a (h) szelep nyitva volna. A jelen alálmányom tárgyát képező berendezési >1 azonban elkerüljük ezt, éspedig oly m'don, hogy ekkor a (h) szelep nem nyílh tik, mert az üzemvíz nyomása a víznek n *,m lévén lefolyása, átadódik az elzárt left'yó csőből a (v) vezeték útján az (s) d 'gattyú fölötti (u) térbe. (1. ábra). Az (u) érben így ugyanoly nagy nyomás van, m nt a (p) térben, vagyis hiányzik az a nyo láskülönbségből keletkező erő, mely a. (s, t) kettős dugattyút megemelné, a (h) s e-i
