67070. lajstromszámú szabadalom • Vákuumbiztosító berendezés
lep tehát zárva marad, amíg a vízsugárszivaltyú lefolyója ki nem nyílik. Az eddig leírt szelepnél a levegőnek, illetve a gázoknak iránya tekervényes, amiből súrlódási ellenállás támad. Ezt elkerülhetjük a 2. ábrában vázolt szerkezetlel. Itt a (g) csappantyúnyílás abban a gázvezetékben van, amely a vízsugárszivattyú keverőterét összeköti a kondenzátortérrel. Az (m) dugattyú alatti (p) tér a (q) vezeték útján össze van kötve a vízsugárszivaltyú nyomóterével Csekély üzemvíz nyomásnál a (p) térben is csekély nyomás van, és ekkor az (m) dugattyú leszáll és utat nyit a levegő számára a (k) hengerbe. Az (o) nyíláson betóduló levegő maga elolt nyomja az (i) dugattyút, mire ez a (h) csappantyút a rajzban jelzett emeltyűrendszer segélyével a (g) nyílásra tolja, és így ezt le is zárja. Ha ellenben a (p) térben elegendő nagy a nyomás, akkor az (m) dugattyú ismét elzárja a (k) hengert. Ekkor a (h) csappantyú önsúlyánál és az (i) dugattyú súlyánál fogva nyílik, és ugyanily értelemben hat a vízsugárszivaltyú szívása is. Csupán egyszerű konstruktív változtatás szükséges, hogy az (1. ábrában) látható (h) szelepet és (o) ülékét hasonlóképen olyan csappantyú gyanánt képezzük ki, amely harántirányban van a gázvezetékbe iktatva. Amikor a kondenzátor nem működik, a (h) szelep, 111. csappantyú zárva marad. Akkor sem juthat tehát víz a kondenzátorba, amikor a vízsugárszivaltyú lefolyója magasabban fekszik, mint keverőtere. Ha ellenben ez a zárószerv nem zár elég pontosan, akkor az átszivárgó víz lassankint annyira meggyűlhetik, hogy a kondenzátor vákuumterébe juthat. Ezt a veszélyt úgy háríthatjuk el, hogy a szelepház alján, vagy más, alkalmas helyen vízzsákot képezünk ki, ahová a tömítellenségeknél fogva átszivárgó víz meggyűlik. Ezen vízzsáktól (A) csövet ágaztatunk le, (1. ábra) amelynek alsó végén folyadékzár, pl. higanyzár van. Ily módon a higanyt tartalmazó (B) edényen keresztül önműködőlég eltávozhatik az átszivárgásból .meggyülemlő víz, és nem juthat a kondenzátorba. Mialatt üzemben van a kondenzátor, az (A) cső révén nem romolhatik el a ,, vákuum, mert a higany vákuum alatt barometrikus magasságra emelkedik fel a csőben, vagyis elzárja a külső levegő elől az (A) csövet. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Vákuumbiztosító berendezés olyan vákuumterekhez, amelyekből vízsugár szivattyú távolítja el a nem kondenzálható gázokat, jellemezve azáltal, hogy a vízsugárszivattyú üzemvizének nyomásváltozása szolgál azon zárószervnek kényszermozgású vezérlésére, amely zárószerv a vízsugárszivattyú keverő tere és a kondenzátor vákuumtere közti összekötő vezetékbe van beiktatva. 2. Az (1) igénypontban leírt berendezés egy kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a vízsugárszivattyú keverőtere és a kondenzátor vákuumtere közti összekötő vezetékbe beiktatott zárószervben egy kettős dugattyú van kiképezve, amelynek egyik fele a vákuumteret elzárja egy hengertől, amely a vízsugárszivattyú nyomóterével van összekötve, másik fele pedig a vákuumteret elzárja egy hengertől, ahonnan csővezeték visz a vízsugárszivattyú lefolyócsövéhez, és egy, szükség esetén visszacsappanó szeleppel elzárható, nyílás vezet a külső levegőre, továbbá hogy a kettős dugattyút még egy segéderő is (pl. egy súly) terheli, amely a vízsugárszivattyú üzemvizének nyomása által előidezett erő ellenében működik, és hogy ezen kettős dugattyú oly módon függ össze a vízsugárszivaltyú keverőtere és a kondenzátor vákuumlere közti összekötő vezetékbe beiktatott zárószervvel, hogy ez utóbbi csukódik, amikor a vízsugárszivaltyú lefolyó vizének nyo-