66915. lajstromszámú szabadalom • Cséplő és hántológép
Megjelent 1915. évi április hó 89-én. MAGY. g^ KIR. SZABADALMI j Em HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 66915. szám. X/a. OSZTÁLY. Cséplő- és hántológép. FRANCESCO CASALI & FIGLI CÉG SUZZARABAN. A bejelentés napja 1914 február hó 23-ika. Elsőbbsége 1913 augusztus hó 1-je. A találmány tárgya cséplő- és hántológép, melynek egyes szerkezetei oly elrendezésűek, hogy lényeges alkatrészek kicserélése, vagy beszerelése nélkül lehetséges gabonát és kis haszonmagvakat csépelni s egyidejűleg hántolni. A gép egy példaképeni alakja 1. ábrán hosszmetszetben, 2. ábrán az 1. ábra C—D szerinti metszetében, 3. ábrán pedig részleges oldalnézetben van föltüntetve. A rajzokon: (a) a gépkeret, (A) az első cséplődob az (A') kosárral, (B) a második cséplődob a (B') kosárral, (C) a (négy) szalmarázó a (p, pl) bütyöktengellyel, (D) a gyűjtősík a (d, dl, d2, d3) lépcsőzetekkel és a nagy (F) rostával, melyeket az (n) bütyöktengely és (sl) forgattyúrúd hajtanak; (G) a rostaszekrény a (gl, g2, g3) rostákkal és (e, el, e2, e3) lépcsőzetekkel, melyet az (n) tengelyről az (s) forgattyúrúd hajt; (H) a főemelőmű, (L) az első szelelő, (M) a második rostaszekrény az (m, ml) rostákkal és (m2, m3) lépcsőzetekkel, (N) a tisztítórosta az (0) kefével, (P) a második szelelő, (Q) egy kis emelőmű (2. és 3. ábra); (R) a gabonakibocsátó nyílások, (8) egy rostély, mely a (D) lap nyúlványára van szerelve s a szalmarázó folytatását képezi, (W) a munkahely, (Z) pedig az adogatónyílás. Csépléskor a (W) szekrényben álló munkás a gabonát az etetőnyílásba az (A) dob és (Al) kosár közé táplálja. Az (A) dob és az (Al) kosár (h), ill. (hl) verőlécei között megy végbe az első cséplés, melynek folytán a szem a kalászból kihull. Eközben a kihulló szemek túlnyomó része az (Al) kosárból rögtön lefelé hull a (D) lap e?y lépcsőjére, míg a szalma kis mennyiségű szemmel a (C) szalmarázóra jut, melyek a (p, pl) tengelyek révén nyert váltakozó mozgásuk folytán a szalmát megemelik, miközben a szalmában lévő szem a (D) lap (d, dl) lépcsőire hull, a szalma pedig végül az (S) rostélyra s azután az (u, ul) terelőlap elé esik, ahonnan eltávolítható. Az (S) rostély rázó mozgása közben fölfogja még azt a kis szemmennyiséget, mely bizonyos sajátos körülmények között a szalmarázó végén is még a szalmában marad ; ezen szemmennyiség a (d) fölületre hull. A szem a törekkel a (d, dl) lépesőzetekről azok rázó mozgása folytán az (F) rostára jut s azon eloszlik. A törek a rosta fölött lép ki (t)-nél az (u) lap mögé, míg a szem
