66859. lajstromszámú szabadalom • Hydraulikus sajtológép

kapcsolva, mely a jelen példánál a (2) du­gattyúra (9) csavarok révén szerelt (10) keresztfejből, a (11) oszlopokból és a (12) keresztfejből áll. A kapcsolóbak tehát a reá szerelt részekkel együttesen önálló elem­rendszert képez, melynél a présvíz és ha­sonló által megtámadható összes részek a sajtolási hely fölött foglalnak helyet. Az (5) állványhíd fölött támasztószerke­zet van alkalmazva, hogy a nyomóközeg kibocsátása után a kapcsolóbakot alátá­maszthassuk. A föltüntetett példánál e célra két utánállítható (15) csavaremelő szolgál. Az (f) formákat befogadó (c) asztal a jelen példánál forgóasztal, mely közvetlenül az egyik (11) kapcsolóbakoszlopon forgathatóan van elrendezve. E célból az asztal a (20) hüvelyre van szerelve, mely a (11) oszlop {21) Jokja körül foroghat. Az (f) formaszekrények az asztalba lazán befüggeszthető (23) keretből (2. ábra) és a lazán behelyezett (24) fenékből állanak, mely utóbbi a (25) ütközők által támaszta­tik alá és fölületén (26) vályúkkal van el­látva, melyek függélyes (27) levezetőcsa­tornákkal közlekednek. A (24) fenék széle körül fémes, pl. rézből való (28) tömítőrúd van elrendezve, mely tartós biztos tömítést képez a pépnek a fenék széle körül való kilépésének meggátolására. A (24) fenék fölött lyukgatott (29) sárgarézlap s e fölött a finom (30) acélszita van elrendezve. A (23) formaszekrénykeret és (24) fenék viszonylagos mozoghatósága a szekrény pé­pes tartalmának lapszerű testekké való igen gyors átalakítását teszi lehetővé, mert [a formaszekrénynek a pép kilépését meggátló tömítése a szekrénynek a fölső (3) kölyü­höz való hozzászorítása által, a szekrény­tartalom sajtolása, ill. víztelenítése pedig a (24) fenéknek egyszerű eltolódása révén eszközölhető. Hogy a szekrény és a szek­rényfenék ezen viszonyos mozgásai hydrau­likus úton egyszerűen és teljesen megbíz­hatóan legyenek eszközölhetők, a forma­szekrény megemelésére hydraulikus (40) segédheDgereket (4., 5. ábra) használunk, melyek résztvesznek a kapcsolóbak vezérlő mozgásaiban s ezáltal a bennük elrendezett (42) dugattyúkat sajátos módon működte­tik. A (40) segédhengerek a (1.2) alsó ke­resztfej (41) konzoljaira .vannak szerelve; (42) dugattyúinak legmagasabb helyzetét alkalmas (43) részek, pl. a hengerfödél szabja meg. A (42) dugattyúk mozgását a formaszekrényre a (42') dugattyúrudak viszik át, melyek a formaszekrény (44) nyúlványai alá fognak. A rajzon föltüntetett két (40) segédhen­ger helyett több is alkalmazható. Az 5. és 6. ábra értelmében az összes segédhenge­rek közös (46) elosztóedénnyel vannak kap­csolva, melybe a segédhengerek nyugvó (47) nyomóközegvezetéke nyúlik, mely köz­vetlenül van a sajtológép akkumulátorjától jövő (48) vezetékhez kapcsolva. A sajtó (1) főhengerének nyomóközeg ki-és bebocsátását a (4) állványra szerelt (h) vezérmű vezérli. A (h) vezérmű lényegileg az (50) szelepszekrényből áll, melybe az (51) bebocsátószelep és az (52) kibocsátó­szelep a 8. ábrán látható módon van sze­relve. A szelepek vezérlésére az (54) fo­gantyús (55) bütyöktengely révén működ­tetett (53) vezérpeckek szolgálnak. Az (51) bebocsátószelep szeleptokjába nyílik a hy­draulikus akkumulátortól jövő (56) vezeték (6., 8. ábra); megemelt szelep esetén a nyomóközeg e kamrából az (58) vezetéken át jut az (1) főhengerbe. A nyomóközegnek a főhengerből való kibocsátása az (51) sze­lep zárása és az (52) szelep nyitása révén megy végbe, midőn a nyomóközeg az (58) vezetéken, a szelepszekrén}? (59) csatorná­ján; az (52) szelepen és a (60) vezetéken át lép ki. A részek működési módjának tanulmá­nyozásakor szem előtt tartandó, miszerint a. nyomóközegnek a főhengerbe való bebocsá­tása előtt a formaszekrénynek a (3, 8) kölyükhöz és a (42) dugattyúkhoz képest a 9. ábrabeli helyzetet foglalják el. Esen hely­zetben tehát a (3, 8) kölyük szabadon hagy­ják az (f) formaszekréDyt, mert a kapcsoló­bak a (15) támasztókra támaszkodik. A (42) dugattyúk a (43) födelekhez fekszenek, mert a (40) hengerek az akkumulátorral állan­dóan és közvetlenül vannak kapcsolva.

Next

/
Thumbnails
Contents