66859. lajstromszámú szabadalom • Hydraulikus sajtológép
Ha most az (1) hengerbe nyomóközeget bocsátunk, akkor a (2) dugattyú fölemelkedik s megemeli # a (12) alsó keresztfejet s az-ezekre szerelt (40) segédhengereket. A (40) segédhengerek fölmozgásakor (10. ábra) velük mozognak a (42) dugattyúk is, melyeket a hydraulikus közeg nyomása állandóan megemelve igyekszik tartani. Ennek folytán a (42') dugattyúrudak az (f) formaszekrényt hozzászorítják a (3) fölső kölyühöz s ezáltal a szekrényt a pép kilépése •ellen tömítik. (Tömítési szakasz.) Ezalatt a (8) alsó kölyü is megemelkedett; a (2) dugattyú további emelkedésekor (11. ábra) a (8) alsó kölyü a (24) szekrényfenékhez fekszik 8 azt a szekrénybe nyomva, a szekrénytartalmat sajtolja és vízteleníti. (Sajtolási szakasz.) Eközben a (40) hengerek tovább emelkednek ugyan, de a szekrény által rögzített (42) dugattyúk e fölmozgást már nem követhetik, hanem a (40) hengerekhez képest visszamaradnak (11. ábra). Ezután az (54) vezéremelő átállítása ré-Tén a nyomóközeget az (1) hengerből kibocsátjuk. A kibocsátás kezdetén a (2) dugattyú és a (12) alsó keresztfej lefelé sülyed. Ekkor először a (8) alsó kölyü hagyja el a (24) .szekrényfeneket s ezzel egyidejűleg sülyednek a (40) hengerek is, amíg a (42) dugattyúk ismét (43) födelekhez nem érnek. A (40) henger és (42) dugattyú ezen viszonylagos mozgása közben a hengerbe állandóan táplált nyomóközeg tetemesen gyorsítja a (8) kölyü visszajáratát, mert a nyomóközeg a (40) hengereket lefelé szorítja. A sajtolás •után tehát a (12) keresztfej visszamozgása egyrészt a kapcsolóbak önsúlya, másrészt a segédhengerekben ható nyomóközeg hatására megy végbe. A (2) dugattyú további sülyedésekor a részek a 13. ábrabeli viszonylagos helyzetekbe jutnak, mely a 9. ábrabeli helyzetnek felel meg úgy, hogy a forma cserélése után a művelet megismétlődhet. A fönti részletek mindennemű hydraulikus sajtónál alkalmazhatók; különösen célszerűek hydraulikus forgó- vagy tolóasztalú sajtóknál. Az ilyen, mozgó munkaasztallal biró hydraulikus sajtók működésének meg-' bízhatósága céljából ajánlatos a fősajtolóhenger nyomóközeg-vezérlése számára külön ellenőrzőszerkezetet alkalmazni, mert a sajtó fönti működési módjából láthatjuk, hogy forgó asztallal biró sajtó gyanánt való kiképzés esetén a sajtó csak akkor lesz üzembiztos, ha az (1) hengerbe való nyomóközegbebocsátáskor a formaszekrény pontosan a kölyük között van. E cél elérésére alkalmazzuk a (k) ellenőrzőszerkezetet, mely a (h) vezérmű (54) fogantyújával sajátosan van kapcsolva. Az ellenőrzőszerkezet' a (60) hüvelyben vezetett (61) rúdból áll, mely alul a 6. ábra értelmében a (62) rudazat révén van az (54) emelővel kapcsolva. Ha az (54) emelő az (I) helyzetben áll (7. ábra), akkor a nyomóközeg beléphet a főhengerbe; az (54) emelő e helyzetében a (61) rúd a forgóasztal (65) ellenőrzőnyílásának egyikébe hatol. A (65) nyílások és az (fl, f2, f3) formaszekrények a forgóasztalon úgy vannak elrendezve, hogy a (61) zárórúd csak akkor hatolhat a (65) nyílások egyikébe, ha a formák egyike pontosan a (3, 8) kölyük között van. Az (54) emelőt tehát csak akkor állíthatjuk nyomóközegbebocsátó helyzetbe, ha a (65) nyílások egyike pontosan a (61) rúd fölött, s tehát a szekrények egyike pontosan a kölyük között van. Az (54) emelőnek a (II) nyomóközegkibocsátó helyzetbe való állításakor a (61) rúd kimozog a (65) nyílásból úgy, hogy a (c) asztal egy ujabb, frissen töltött (f2) szekrény sajtoló helyzetbe való vitele céljából elforgatható. Az asztal durva beállítása a (k) szerkezet mellett elrendezett (g) rögzítőmű által történhet, melynek lényeges része a (70) rúgós (71) závár, mely a forgóasztal (73) pofáinak (72) öbleibe foghat. A (71, 72) závárzat kikapcsolása (75) emelő vagy lábitók által történhet, mely (76) rudazat révén van a (71) závárral kapcsolva (1. ábra). A (71) závár és a (72) öböl oly alakkal bír, hogy betolt závár esetén az asztal csak az (y) irányba legyen elforgatható, az (x) irányban ellenben nem.
