66826. lajstromszámú szabadalom • Röpülőgép
tengely körül való túlságos kilengés is meg van akadályozva. Az erők kiegyenlítése végett ugyanazon "beállítás szükséges, ha az egyik hordfölület megsérül úgy, hogy az emelő- és tartófölületek tényleges hatásos nagysága az •egyik oldalon csökken. Ha például a jobb iiordszárny egy része letörne, akkor a hatásos fölület a gép ezen oldalán kisebb, mint a másik oldalon. A gép ez esetben jobb oldalra billen, amikor is az alsó rész és a gépváz jobb oldafalának vízszintes vetülete növekedik és a megmaradt szárnyfölület vízszintes vetülete egyenlővé válik a sértetlenül maradt balszárny vízszintes vetületével levonva belőle a gép alsó részének és a gépváznak vízszintes vetületét. Más szavakkal a vetületek a 4. ábrábau föltüntetett (X) síktól mérendők és az említett példánál föltevésünk szerint a baloldalt ábrázolt szárny volna eltörve. Ha a gép zuhanni kezd és pedig mellső •végével lefelé úgy, hogy a farkrész mindaddig kilengethető, amíg a rendes helyzetétől teljesen eltérő helyzetbe nem jut és így nagyméretű magassági kormánynyá válik, amely már most a gépet ismét helyes helyzetébe hozza. Hasonlóképen a gép a farkrész megfelelő kilengése útján ismét rendes helyzetébe áll be, ha a gépnek az volna a törekvése, hogy hátsó részével zuhanjon lefelé. Ez esetben is a hordfölületek és a farkrész között képződő szög ugyanazt a hatást fejtené ki, mint nagyméretű magas.sági kormány. Pontos jellemző sajátsága a találmány tárgyának, hogy a szárnyfölületek és a farkrész minden helyzetben, nevezetesen azonban, ha a farkrész fölfelé van kilengetve, -ejtőernyő összes tulajdonságait mutatja. Ejtőernyők ugyanis csak akkor megbízhatók, ha azok közepén nyílás van, minthogy ezáltal az ernyő zuhanás közben állandó egyensúlyi Állapotot vesz föl. A találmány tárgyát tevő repülőgép már most olyan ejtőernyőt képez, amelynél a legmélyebb rész középen fekszik, ellentétben az eddig ismeretes kifeszített ejtőernyőkkel, amelyeknél a középrész fekszik legmagasabban. Élőiről nézve a gép alsó része a két hordszárnynyal bizonyos tekintetben ejtőernyőt képez, amely középen szét van vágva, mimellett a két félrész előbbi külső széleivel egymáshoz van illesztve. A szírnyak peremei a szárnycsúcsnál a rendes ejtőernyők nyílását körülvevő széleknek felelnek meg. Oldalról tekintve a gép magasra billentett farkrésszel és kifelé billentett (10, 11) oldalkormányokkal ugyancsak oly ejtőernyőt képez, amely először a középvonal mentén szét lett vágva és azután az előbbi külső élekkel ismét egyesítve lett. A (10) és (11) oldalkormányok az új középvonalnak felelnek meg. Ha a mótor működése valamely oknál fogva megszűnik, akkor a gép lassan esne le, az esetben is, ha egyes szárnyfölületek letörnének. A farkrész fölállítása és a kormányok oldalirányban való kilengetése révén a gép repülése előre fékezhető, aminek különösen leereszkedésnél van nagy fontossága. A találmány tárgyát tevő repülőgépnél különböző segédeszközök vannak elrendezve, a gép stabilitásának és hordképességének fokozására. A repülőgép fölött, amint a 2., 3. és 4. ábrából látható meglehetősen nagy (77) segédhordfölület erősíthető me*. A megerősítés előnyösen a repülőgép hosszirányában egymástól elkülönített két kötél vagy sodrony útján történik. A gép mellső részén a (78) megerősítő kötél van elrendezve, míg a hátsó részen a segédhordfölület a kettős (79) kötéllel van megerősítve. A (78) kötél megerősítési helye a repülőgép középhossztengelyében fekszik, míg a (79) kötelek a középhossztengely két oldalán vannak rögzítve (3. ábra). Rendes körülmények között előre repülésnél a segédhordfölület a 3. ábrában teljes vonalakkal megrajzolt helyzetet foglalja el, míg kanyarulatban való repülésnél a segédhordfölület a 4. ábrában szakadozott vonalakkal megrajzolt helyzetben van. Minthogy a fölhajtóerő erre a segédfölületre a hordfölületektől függetlenül hat, ennélfogva a gép ferde állásában, a hordfölületnek az a törekvése, hogy a ferde helyzetbe való mozgásnak ellentálljon, amint az a 4. ábrá| ban látható. Az egyik oldalon alkalmazott