66826. lajstromszámú szabadalom • Röpülőgép

Az erős (61) rúgó, a mely egyik végével a (9) oszlophoz, másik végével a (60) rúdhoz vau erősítve, a (60) rudat hátra húzni törekszik, miáltal a farkrész hátsó végét fölfelé szorítja. A (60) rúd mellső vége a (62) emeltyűvel áll összeköttetésben, a mely a gépkezelő ülésének környezetében van elrendezve, úgy hogy a gépkezelő a farkrész szöghelyzetét tetszés szerint változtathatja. Minthogy a gép kormányzószerkezete az állandósító szerkezettől független, ennélfogva kormányzószerkezet számára külön emeltyűszerkezet van alkalmazva. A (65) kormányemeltyű (7. és 12. ábra) vízszintes, valamint függélyes tengely körül elforgatható. Az emeltyű fölső és alsó végén a (66) és (67) kötelekkel vagy huzalokkal van összekötve, a melyek a (68) és (69) karokhoz vezetnek. A (68) és (69) karok a (18) magassági kormány belső végétől fölfelé és lefelé nyúlnak. Ha tehát a (65) kormányemeltyűt vízszintes tengely körül elforgatjuk, akkor a magassági kormány fölfelé vagy lefelé mozog. A (66) és (67) huzalok körülbelül a farkrész és a gép vázának csuklós összeköttetésénél kereszteződnek, a minek folytán a (18) magassági kormány szöghelyzete a (22) farkrészhez képest teljesen független a farkrés^ beállításától. A (65) kormányemeltyű ezenkívül (70) harántkarral és ezen harántkar végein (71, 72) zsinórokkal vagy kötelekkel van ellátva, a mint az a 21. ábrából látható. Ezek a zsinórok a (10) és (11) kormányok hátsóvégéhez vezetnek. A (65) főkormány emeltyűnek vízszintes tengelye körül való forgatása -által az oldalkormányok beállíthatók. A (75) ajtó (2. ábra), a melyen át a kezelő fölvételére szolgáló térhez juthatunk, rendesen zárva van, hogy ezen rész oldal falai megszakítás nélkül simák legyenek. Ki kell még emelni, hogy a találmány tárgyát tevő gépnél nincsenek oly közegek elrendezve, a melyek a szárnyaknak ferde beállítására vagy azok egyes részeinek elhúzására szolgálnak. Ugyanazok az eredmények, a melyeket rendesen a hordszárnyak elállítása vagy a szárnyakszögleteinek elhúzása útján vagy pedig külön kormányszárnyak elállítása útján érnek el, a találmány tárgyát tevő gépnél nagyobb mértékben a mellső részen és a vázon alkalmazott mélyen lenyúló oldalfalak elrendezése és a terhelésnek a váz legmélyebb pontjában való elhelyezése útján érhetők el. Ha a gép egyenesen repül, akkor a, szárnyak vízszintesen állanak, amint az a 3. ábrában látható. Ha pedig a gépkezelő jobbra vagy balra kíván kanyarodni, akkor az oldalkormányt működteti, miáltal az egész gép oldalirányú csúszómozgást kap. Ha például a gépkezelőnek az a szándéka, hogy jobbra kormányozzon, akkor a 3. ábrában föltüntetett helyzetben, a jobboldali kormány fog kilengeni és az egész gépnek az lesz a törekvése, hogy balra mozogjon. Ezen körülmény folytán a nyomás egyenlőtlen eloszlása következik be és pedig a repülőgép testének jobb oldalán a nyomás növekedik, míg a baloldalon csökken. Minthogy már most a gép súlya a jármű vázának feneke közelében van elrendezve, ennélfogva a gép bizonyos tekintetben oly hossztengely körül leng, a mely a repülőgép feneke felé van irányítva. Más szavakkal a hatás ugyanaz, mintha a repülőgép feneke közelében szilárd támasztékkal csuklósan volna összekötve és a jobboldalon fellépő túlnyomás a gépet ferde helyzetbe állítja, amíg a nyomás, amely a váztest függélyes oldalfölületeire hat, mindkét oldalon ki nem egyenlítődik. A gép tehát a helyes ferde helyzetbe áll be, hogy a kívánt görbületet leírja (4. ábra). Ugyanazok az erők jutnak érvényre, ha az egyik oldalon hirtelen légáramlökés lép fel vagy pedig a nyomás a másik oldalon csökken. A gép ekkor mindig ferde helyzetbe áll be, amíg az egyensúlyi állapot létre nem jön és ha a kedvező körülmények bekövetkeztek, a gép ismét a 3. ábrában föltüntetett helyzetbe jut. A föntiekből kitűnik, hogy nem csak a járműnek az egyenesből való eltérése a hordfölületek vagy kormány fölületek elhúzása vagy ferde helyzetbe való beállítása nélkül következik be, hanem a gép egyensúlyi állapota is megmarad, továbbá a hossz-