66826. lajstromszámú szabadalom • Röpülőgép
szolgál, amint azt föntebb említettük. Ez a harántrúd szintén levehető, úgy hogy a (18) magassági kormány, a mely három (43) és (44,44) merevítőbordával van ellátva, ugyancsak összehajtogatható vagy összegöngyölíthető. A (30,34, 40,17) bordák eltávolítása után tehát .az összes hordfölületek és a magassági kormány a repülőgép fölső fölülete felé összegöngyölíthető, úgy hogy a gép nemcsak nagyon kis helyen helyezhető el, hanem aránylag szűk átjárókon is átvezethető. A repülőgép testének mellső vége alatt a (45) kerék és annak hátsó vége alatt a (46) kerék van elrendezve. A mellső kerék a váz hordására, valamint a gép kormányzására szolgál. Ha a gép hordfölületei az ismertetett módon össze vannak hajtogatva, akkor az motorkerékpár gyanánt a szárnycsavar révén aránylag szűk utcákon is használható. A szárnycsavar a repülőgép testének mellső részén van elrendezve, közvetlenül a hordfölületek előtt. A szárnycsavar az (51) tengelyen ül, a mely az (53) lánc, valamint az (52) lánckerék útján az (54) motortól i nyeri hajtását. Az (54) motor a keretrész ' belsejében lehetőleg mélyen van elrendezve. A gépkezelő számára való (55) ülés ugyancsak mélyen a repülőgép testének belsejében a motortól kis távolságra fekszik, úgyhogy a repülőgép terhelése a hordfölületek alatt lehetőleg mélyen van elrendezve. A (45) futó- és kormánykerék az (54) mótor és az (56) ülés között van és a mikor a gép szárazföldön halad, akkor az az (56) emeltyű révén, amely a gépkezelő ülésének környezetében fekszik, könnyen kormányozható. Közvetlenül a (45) kerék fölött az (57) rekesz van elrendezve, amely a repülőgép testének belsejébe nyúlik és elég nagy, hogy abban a (45) kereket a repülőgép testének alsó fölülete fölé helyezhessük, ami különösen a levegőben vagy vizén való tovahaladásnál előnyös. A hordfölületek és a farkrész vízszintes mellső és hátsó fölületek gyanánt vannak kiképezve, amelyek együtt működnek, hogy rendes repülésnél különböző kívánt eredmények elérhetők legyenek. Ha a farkrész egyenésen vagyis vízszintes síkban fekszik, a mely a repülés irányának felel meg, akkor az a repülőgépnek csak állandósítására szolgál anélkül, hogy annak emelését előidézné Ha a farkrészt sülyesztjük és azt a repülés irányához kis szögben elállítjuk, akkor a farkrész stabilizátor gyanánt szolgál és a gépet vízszintes helyzetben tartja, amenynyiben azon erő ellen hat, amely a gép mellső végén azzal a törekvéssel bír, hogy a gép mellső végét magasabbra emelje, mint annak hátsó végét. Ha a gép mellső vége ilyen ferde helyzetbe áll be, akkor a farkrész beállítása folytán a gépet ismét vízszintes helyzetbe visszatereli. A hordszárnyak és a farkrész másrészt a terhelés hordására is szolgálnak és pedig mindenik fölület a terhelés megfelelő részét hordja. A gép mellső végének vagy hátsó végének a másik részhez viszonyított fölemelése ezen fölületek meghatározott helyzeténél azon szögtől függ, a melyet a farkrész a hordszárnyakhoz képest bezár. Ha a farkrészt kissé fölfelé vagy lefelé elforgatjuk és ezáltal az említett szöget változtatjuk, akkor a gép állása és egyensúlyhelyzete élőiről hátrafelé pontosan beállítható. Ha a gép terhelése állandó, úgyhogy a súlypont helyzete megmarad, akkor a farkrész egyszeri beállítása után annak további változtatására szükség nincs. Ha azonban a terhelés változik, például a tüzelőanyag elhasználása vagy egy másik utas fölvétele vagy pedig a terhelést adó súly helyzetének változása folytán, akkor ezen körülmény következtében megváltozik a gép egyensúlyi helyzete is és egyszerű módon a farkrész kilengetése útján ismét egyensúlyi helyzetbe hozható. A gépet oldalirányban a (10) és (11) kormányok segélyével, míg magassági irányban a (18) kormány segélyével kormányozhatjuk. A kormányszerkezet teljesen független az előbb ismertetett állandósító szerkezettől. A farkrész helyzetének változtatása a következő módon foganatosítható: Az ékalakú (19) kormánykereten a (60) rúd van elrendezve, a mely a (fÖ) keret alsó részétől a (10) és (l-l) kormányok között előre nyúl..